Skip to content

Pár

December 30, 2017

Volt ez az idézet egy kutatási anyagból, amit kitettem FB-re, nem másolom be ide is, de arról szól, hogy a terapeuták másképp kezelik a női és férfi hűtlenséget. A barátnőm küldte a linket, itt a teljes szöveg. A barátnőm eléggé megdöbbent, én egyáltalán nem, mert már háromszor voltam párterápiában, ahol ezek az előítéletek nagyon szépen kijönnek általában.

Sajnos kurvára nem emlékszem sem arra, hogy hívták azt a két csajt, akikhez olyan húsz éve jártunk az akkori pasimmal, sem arra, ki ajánlotta őket, de elképesztően jók voltak. Eleve ketten csinálták, mert azt mondták, egyedül nem lehet rendes párterápiát folytatni, mindkét felet képviselnie kell valakinek a folyamatban, ami baromi logikus. Másrészt emlékszem, amikor utólag beszéltem egyikükkel, miután szakítottam a pasival a terápia hatására, és mondtam, mennyire sajnálom, hogy kudarc lett a vége. Komolyan mondom, egész életemre nézve meghatározó volt a válasza, hogy a párterápia célja a megfelelő döntés előkészítése, nem az, hogy együtt maradjatok. És nem csak párkapcsolati szempontból alakította át ezzel a mondattal, hogy látom a dolgokat. Ha valakinek van tippje, ki lehet ez a két csaj, 50 körüliek lehetnek már ők is lassan, írja meg mindenképpen.

Másodszorra a gyerek apjával mentünk terápiába, előtte mindketten jártunk külön-külön is egy ideje. Az exem terapeutáját az enyém ajánlotta, szóval eléggé megbíztam benne, de azért azt meglehetősen fura ötletnek tartottam, hogy hozzá menjünk párban is. Azért adtam neki egy esélyt, mert kedveltem a pasit, közel volt, nem volt drága. Emlékszem a pontos helyzetre, amikor legszívesebben ráborítottam volna az asztalt, hogy elmész te a picsába, de most azonnal bazmeg, hogy követhetsz el ekkora szakmai hibát. Már nem tudom, milyen problémán nyünyögtünk, hogy mi okoz gondot az exemnek, valami kommunikációs izé lehetett, amikor a pszichológus azt merte mondani, hogy nekem kellene őt megtanítani rá, hogy csinálja jól. Ezt a fajta undorítóan káros hozzáállást, hogy én az anyukája legyek a pasimnak mereven elutasítom, van már három gyerekem, szexelni és párkapcsolatban élni felnőttekkel szeretnék, köszi. Voltak ott egyébként jó pillanatok is, amikor rátapintott fontos dolgokra, de ez sajnos nem elég.

Mellékszál, de ugyanígy felbasztam magam, amikor az egyik szexuálterápiás leírásban az merték mondani, hogy a nő a terápiában megtanulja, hogy tudja élvezni a szexet, majd MEGTANÍTJA a pasijának is. A picsába már, kiskanállal ne etessük őket életük végéig?

Aztán az én pszichológusom kerített nekünk egy másik párterapeutát, egy idősebb nőt, aki valahol a francban rendelt külső Budán, egy elég ronda környéken és 90 perc 18 ezer forint volt nála, természetesen számla nélkül. Teljesen lehetetlen időpontokban nyilván. Tagadhatatlan tény, hogy az exem nagyon szerencsétlen volt akkoriban, én is persze, csak jobban kezeltem, így nem csoda, hogy a terapeuta megsajnálta. Kialakult köztük egy alsós tanítónónéni simogatja szegény kicsi fiúcska fejét viszony, amitől persze én megint csak baromi dühös lettem. Miért jár nekem kevesebb együttérzés csak azért, mert képes vagyok érthetően verbalizálni a problémáimat? Faszom ki van már attól, hogy tapsikoljunk minden alkalommal, amikor egy férfi sikeresen beazonosít egy érzést és azt képes szavakba is önteni. Miranda forever. 

Szóval a legkevésbé sem lepett meg, hogy a pszichiáterek is csak ugyanolyan emberek, mint a többi, ugyanolyan előítéletekkel. Amióta kiderült, hogy a legkomolyabb tudósok sem képesek olyan dolgokat, mint a monogámia objektíven megközelíteni, nem nagyon vannak elvárásaim. Viszont még sokkal jobban tudom értékelni, ha valaki képes értelmesen gondolkodni.

Az az érdekes, hogy az én terapeutám, akihez több mint 15 éve járok asszem, olyan kb évi 3x átlagban, férfi és ez egyetlen alkalmat kivéve soha nem okozott gondot. Nyilván mert nagyon-nagyon okos és hihetetlen önreflexióval rendelkezik. Amikor az az egy bizonyos konfliktusunk volt, akkor is neki volt igaza. Az exemmel való kétéves szenvedés közepén a gyerekkel kapcsolatban dühöngtem valamin és kijavított, hogy nem csak az én gyerekem, hanem az exemé is. Akkor egyszer voltam rá iszonyúan dühös és meg is mondtam neki, hogy most úgy érzem, egy nőre van szükségem, mert ő nem érti meg, min megyek keresztül. Kb. egyszerre derült ki a gyerekről, hogy autista, rúgtak ki a HVG-ből, a pasim állása is veszélyben volt és elkezdődött nálam a klimax – jó kis mix, mi? Ja, nem sokkal korábban volt egy vetélésem a 12. héten és a lányom is veszélyesen boldogtalan volt.

A pszichológusom szerzett nekem egy idősebb női terapeutát, jó híreset, könyvet is írt, aki persze szinten valahol Budán lakott nem jó helyen és egy órára több mint 20 ezer forintba került. Talán háromszor voltam nála és minden alkalom borzalmas volt. De megérte, mert innentől kezdve sokkal neutrálisabb lett a viszonyom a genderrel, a saját nememmel is. Azt hiszem, ez volt az egyik dolog, ami abba az irányba lökött, hogy csak maga a személy számítson, nemtől függetlenül.

Bennem is vannak tapasztalati úton keletkezett előítéletek persze és nem hiszem, hogy valaha is elmúlnának. De akárhányszor igazolják ezeket a történések, nagyon igyekszem valahogy elméleti alapon nézni. Próbálom távol tartani magamtól, meglátni, hogy mi hozta létre és hogy mennyire nem ellenem irányult, ami történt. És ettől egy kicsit kevésbé fájdalmas újra és újra ugyanazokba a sztorikba belefutni, illetve felkészülni rá, hogy ez talán így lesz az elkövetkező 40 évben is.

Most főzés közben eszembe jutott, hogy még hozzá kell tennem valamit. Egyrészt persze jól esett leírni, másrészt viszont azt akartam mondani, hogy azt várni, valaki jobb terapeuta lesz, csak mert nő, nem túl hasznos gondolat. Persze lehet valaki jobb ebben, csak attól, hogy nő, ahogy lehet rosszabb attól, hogy férfi, de ez alapján dönteni nem túl célravezető. Ahogy másban sem.

 

Advertisements

From → Uncategorized

4 Comments
  1. Nem is tudtam, hogy ennyire keveset kérek (mármint óradíjat, pszichoterápiában).

    • én 10-et fizetek az én terapeutámnak, de én kvázi a hobbija vagyok:)

  2. Majszi permalink

    Mert nem olvasnak Esther Perel-t, se a párterapeuták, se a sima pszichológusok, az emberek végképp nem. Pedig magyarul is elérhető. Éshttps://www.ted.com/talks/esther_perel_the_secret_to_desire_in_a_long_term_relationship/transcript?language=hu
    Nem lehet, hogy akiket keresel, a mentalkozpont.hu munkatársai?

    • az rémlik nekem, hogy talán Belső Nóra volt az egyik terapeuta, de a képei alapján semmi nem ugrik be. a mentalkozpontból is szimpi az egyik nő egyébként. Eshter Perel mond jó dolgokat, de a szexizmus okozta előítéletekre nem vagyok biztos benne, hogy ő a megoldás

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: