Skip to content

Volt

December 25, 2017

Na, elolvastam végre a Cat persont. Már egy ideje itt figyelt a Pocketemben, de a végső lökést az adta meg, hogy már a 444!!!! is írt róla. Már a címétől vigyorognom kellett, de aztán a szövegen konkrétan hangosan röhögtem. Csodálatos mintapéldája a liberális férfiak sértődöttségének, hogy miért nem értékelik őket azok a rohadt nők, amikor pedig kiteszik a lelküket az asztalra.

Igazán nem dicsekvésből mondom, sőt, inkább szégyenkezésből, hogy hány ilyen sztorit tudnék írni elbaszott randikról, amikor néha heteken keresztül levelezünk, néhányszor találkozunk is, aztán a szex egyszerűen borzalmas. És kurvára nem húszévesen történtek, már csak azért sem, mert húszévesen épp gyereket szültem és emlékeim szerint tökéletesen kielégítő szexuális élettel rendelkeztem. Najó, nem volt nagyon sok, most hogy belegondolok, max 4-5 talán.

Mindenki olvassa el a novellát, én most nem vagyok szépirodalmi hangulatban, úgyhogy csak simán elmesélem a legjellemzőbb ilyen sztorimat az elmúlt öt évből. Hátha segít jobban megérteni a jelenséget az esetleges kedves férfiolvasóknak.

A pasi holland volt, valami társkeresőn meccseltünk össze talán négy évvel ezelőtt és nagyon jókat beszélgettünk. Intelligens volt, kedves, szórakoztató, érdekes. Emberként kezelt. Először az Operánál találkoztunk, csak húsz percre futottunk össze, hogy lássuk egymást személyesen. Nagyon vonzónak találtam fizikailag és a beszélgetés is jó volt. Aztán a csókolózás pontosan olyan borzalmas, ahogy a novellában írják, amikor a pasi ledugja a nyelvét egyből a torkodra. Mondjátok már meg nekem légyszi, tényleg van, aki ezt élvezi?

Na de olyan helyes! Még hetekig dumáltunk, mert egyikünk sem ért rá, egyszer megint összefutottunk, rám szólt, hogy az Andrássyn ül egy kávéházban, megy haza görkorizásból (mennyire menő már!) és leszaladtam a kutyával spontán. Tombolt az allergiám és amikor megcsókoltam, valószínűleg hozzáért az arcához az orromból folyamatosan csorgó váladék. Elég szarul éreztem magam tőle, de nem vette észre vagy nem érdekelte.

Aztán egy este, amikor az addig nagyon jól működő, bejáratott szeretőm csak azért jött fel, hogy elmondja, beleszeretett valakibe, eléggé kiborultam, el is mondtam a hollandnak cseten és felajánlotta, hogy átjön. Ugyan vendége volt, tehát nem maradhatott sokáig, de hogy megvigasztaljon.

Persze szexeltünk. A csókolózás valahogy jobb lett, gondolom, én is irányítottam, mint a novellában a csaj, egy idő után rutinná válik a dolog, bár szerencsére nem sok ilyen pasival találkoztam még. Tetszett a teste, magas volt, vékony, izmos. Szex közben nyilván nehéz az időt megbecsülni, de az elején még azért jobban érzem, szerintem max 6-8 perc után elélvezett. És az égegyadta világon semmit, de semmit nem csinált, hogy nekem jó legyen. Nem baj, mondom, majd a következő fordulóban. Ami el is jött és amiben ismét hasonló rövid idő után elélvezett, ezután nem sokkal felöltözött és hazament. Ahogy egy barátnőm fogalmazott: nagyon udvariatlan dolog meg sem próbálni törődni a másik orgazmusával. És egyébként legendásan könnyű velem.

Másnap úgy folytatta a csevegést, mintha semmi nem történt volna. Amikor elmondtam neki, hogy megbántva érzem magam, azt válaszolta, szégyelhetném, hogy ennyire orgazmus centrikus vagyok. Itt már eléggé röhögtem, még most is ahogy leírtam. Még sokáig írogatott, tett ajánlatokat különböző csatornákon és verbalizálta a sértődöttségét. Aztán letiltottam a picsába.

Mostanra sikerült annyira értékelni saját magam és a szexet, amit velem lehet csinálni, hogy előre szólok, ha nem jó, abbahagyom. Ettől függetlenül, amikor egy nagyon vicces, helyes, kedves srác idén nyáron abban a pillanatban, hogy levetkőzött átváltott az engem teljes mértékben csak eszközként kezelő funkcióba és ezt azonnal szóvá is tettem neki, természetesen megsértődött. Másnap viszont boldogan írta, hogy visszament a barátnőjéhez, akivel nemrég szakított, mert túl igényesnek találta. Nyilván minden csak viszonyítás kérdése.

Nem mondom, hogy a holland vagy a nyári pasi rossz ember lenne. A hollandra aznap este kurva dühös voltam, de aztán csak undorodtam tőle, amit férfiként olvasni egészen biztosan sokkal rosszabb. Borzasztó érzés lehet, hogy te azt gondolod pasiként, odatetted magad lelkileg és fizikailag, és erre a nő úgy emlékszik vissza, hogy konkrétan kirázza a hideg a gondolatra is. Az teszi különösen taszítóvá, hogy ő egy kedves pasiként gondol magára. Mint általában, magánál a bántásnál sokkal rosszabb az, hogy a másik fél letagadja, ami történt, ilyen emberrel nem hogy szexelni, de általában még kommunikálni sem vagyok hajlandó, mert veszélyes. El tudom képzelni a rettegést, ami az ilyen sztorik után elönti a férfiak agyát, hogy talán rájuk is így gondol valaki. Sajnálom, komolyan mondom.

De a talán a megsértődés nem a legjobb megoldás. Gyors és fájdalommentes, de nem túl célravezető. És nem csak azért, mert ha leszarod, hogy a másiknak jó-e, amit csinálsz, kevesebb szexben lesz részed. Sokkal inkább azért érdemes emberként kezelni a szexuális partnereidet függetlenül a kapcsolat hosszától, tehát nem komoly helyzetekben is, mert sokkal, de sokkal jobb minőségű szex lesz az eredménye. Nem mintha olyan sokan akarnák ezt a jobb minőségű szexet, hah, hányszor éreztem már, ahogy a másik fél betámaszt, amikor húznám magammal mélyebb vizekre, mert nem így szokta csinálni és a pornóban sem ezt mutatják. Néha sikerül azért és aztán még hálás is, de ehhez bátorság kell. Szerintem megéri.

Advertisements

From → Uncategorized

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: