Skip to content

Társas

December 24, 2017

Nemrég arról panaszkodott nekem egy csaj, hogy a barátnője 8 éves kisfiának nincsenek barátai, mert nem jár focizni. Elmeséltem a fiamnak, mert egyrészt pasi, másrészt focis, harmadrészt sok gyereket ismer és arra jutottunk, hogy azért ennél egészen biztosan komplexebb a helyzet, de az is kiderült, hogy a barátságról is nagyon másképp gondolkodunk.

Közben olvastam egy nagyon érdekes cikket a törzsi viselkedésről is, sajnos a fiammal való beszélgetés közben nem jutott eszembe, hogy elmagyarázzam neki, mi a különbség a barátság és a törzsbe tartozás között, de valószínűleg amúgy sem érdekelte volna. Pedig ez a törzsi izé mostanában eléggé meghatároz gyakorlatilag mindent és ez remekül bizonyítja azt az állításomat, hogy az emberek valójában semmi nem változtak az ősközösség óta. Najó, nem sokat. De ha egy ősközösségi csecsemőt most nevelnének fel, nem lenne nagy hátrányban, sőt, lehet, hogy semmilyen hátrányban nem lenne.

Én viszont simán lehet, hogy azok között lennék egy mezőgazdaság előtti időben (de akár később is), akiket rövid időn belül kinyír a saját családja, mert veszélyforrásnak számítanak. Hiába vannak kétségtelen képességeim, ha nem vagyok képes betartani a szabályokat.

Mert nekem az együvé tartozás egészen konkrétan semmit nem jelent. Az, hogy egy országban/városban lakunk, egy osztályba járunk, együtt focizunk/akármizünk legfeljebb egy lehetőség, hogy megismerjelek, de pusztán a közös dolgok miatt nem foglak a barátomnak tartani, de még csak érdekesnek sem. Attól sem, hogy egy családba születtünk. Attól sem, hogy szexelünk egymással. Néha még attól sem, hogy szerelmes vagyok beléd. Attól meg végképp nem, hogy olvasod a blogomat. Összejárhatunk csinálni a közös dolgokat, segíthetünk egymásnak vonatkozó problémák megoldásában, de ettől még nem foglak annyira kedvelni, hogy a barátom legyél vagy egyáltalán csak értékesebb embernek tartsalak, mint bárki mást a világban. Egyszerűen nincsenek tartós érzéseim az együvé tartozás hatására, nem keletkeznek. Emlékszem rá, milyen jó volt a táncsoportban táncolni, együtt csinálni egy élvezetes dolgot, közös flowban létezni, de ha most ideállna valaki elém, aki részt vett benne, egy rövid örömködésen kívül semmit nem éreznék. Sőt, amikor ilyen emberek mondjuk Facebookon megkeresnek és bejelölnek, már azt sem értem, ha még rám is írnak, kifejezetten ideges leszek, hogy miért kell ezt.

Nincs ebben semmiféle rosszindulat, minősítés vagy bírálat és simán működhet fordítva is. Van néhány ember például, akiket nagyon is elég érdekesnek találok ahhoz, hogy barátok legyünk, ők viszont nem engednek be egy körön belül, hiába jelzem szerintem egyértelműen, hogy szeretném. Sőt, az én megítélésem szerint nálam sokkal-sokkal kevésbé érdekes emberekkel barátkoznak inkább. Ez egy kicsit nyilván rosszul esik, de sokkal inkább érthetetlennek találom, hogy nem túl okos népekre pazarolják az idejüket, akikről maguk is szomorúan nyilatkoznak időnként, de hát ha ezt akarják, hát ezt akarják.

Nem azt mondom, hogy az én változatom feltétlenül jobb, mint a másik. A törzsi viselkedés végül is elég hosszú időn keresztül jó eredményeket produkált a túlélésben az összes irracionalitásával együtt. A törzsi viselkedés nagyon egyszerűvé teszi a döntéseket, nem kell sokat gondolkodni hozzá. Nem kell hozzá látni sem a másikat, országhatárra meg végképp nincs szükség, a virtuális térben is remekül működik pusztán zsigeri alapon. Baromi érdekes lesz látni a hátralévő 40 évemben, hogy mire jutnak vele a népek a jelenlegi helyzetben.

Bár mindig is problémás volt számomra a valahová tartozás érzését zsigeri alapon megélni, azért volt bennem hiányérzet. Valaminek a része lenni, ami nagyobb nálam és aminek van értelme is, amit nem lehet megkérdőjelezni, azért nagyon jó dolog, nyilván nem véletlen, hogy az Anne, meg a Farm, ahol élünk könyvek a kedvenceim már évtizedek óta, az utóbbi évek nagy felfedezése pedig az Asszony a vadonban. Hogy aztán hogy lesz ez az én viszonyom az úgynevezett természettel, azt így négy hónap után még nem lehet tudni, de egyelőre a mínusz 15 fok nem tudta a kapcsolatunkat megrontani. Aztán meglátjuk.

Advertisements

From → Uncategorized

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: