Skip to content

Kész

October 24, 2017

Vannak becsípődések a fejemben, amik már évtizedek óta zavarnak, ott zsezsegnek a háttérben, de amíg nem kapok lökést valahonnan, nem nézek utána. Az egyik ilyen a nők orgazmuskészsége.

Nem nagyon hangoztattam, de mindig is hamisnak gondoltam azt az állítást, hogy a nők nehezebben és lassabban érik el az orgazmust, mint a férfiak. Most, hogy szexszel kapcsolatos terápiákról olvastam, valahol egy prezentációban egy félmondatban elejtette a szerző, hogy ja, ez nem igaz ám, mert ha maszturbálásnál mérik, akkor nem is megy olyan nehezen. De mivel prezi volt, hát semmi forrás, link.

Na, nyilván nekiálltam keresni valami hiteles infót ezzel kapcsolatban, csodálatos dolgokba futottam bele, imádom az internetet. Be kell vallanom, hogy a tudományos kutatói nyelvezetet még magyarul is utálom, hát még angolul, de muszáj lesz hozzászoknom. Nem csak azért idegesít, mert nehezen értem, hanem mert felesleges és elitista.

A legjobb cikk egy 2013-as összefoglaló az Alterneten, ebben végre minden bicskanyitogató  állítás alá van támasztva, sajnos, némelyik link döglött. Ráadásul végre nem csak 19 nőn végzett klinikai pöcsölések, mint egy rakás másik kutatásban. Nem tudom felháborodás nélkül olvasni, hogy  a nőkkel szexelő nőknek sokkal több orgazmusa van partnerrel, mint akik férfiakkal csinálják, vaze, mindig is sejtettem. Ahogy az is elég durva, hogy azok a nők, akik pasikkal szexelnek, jóval gyakrabban élveznek el, ha maguknak csinálják. És nem csak többször, de gyorsabban is: maszturbálás eseten az átlagos női orgazmus pontosan annyi idő alatt jön létre, mint egy átlagos férfi orgazmus nővel közös szex során. Az első gondolatom az volt, hogy a kurva életbe, ezek akkor is csak kiverik, de nem egy zsebkendőbe, hanem egy punciba.

Nyilván lehet, hogy a pasik nő nélkül még ennél is hamarabb végeznek, nem néztem utána, ő bajuk. És nyilván ez nem _minden_ pasira vonatkozik, főleg nem azok közül, akikkel én szexeltem, de azért sokkal több ilyen párosban is csak masztizó arcot láttam, mint az szerettem volna. És basszus, hiába mondom el előre, mit akarok, mi a fontos nekem, ezek még el is hiszik, hogy hát ők figyelmes szeretők, némelyik még győzköd is, amikor mondom utána, hogy köszi, de ezt nem, hogy de hát neked is jó volt. Nem, nekem akkor sem volt elég jó, ha volt orgazmusom, azt én is tudok magamnak csinálni egyedül. És én legalább kedves vagyok magamhoz és tisztelettel végzem el a feladatot, nem muszájból, elvárásból.

Az külön rohadtul meglepő, hogy ez az adat nem valami friss felfedezés, konkrétan Kinsey Sexual behaviour of the human female című 1953-as könyvében is szerepel már. “Úgy tűnik, valami a koitális technikában felelős a késleltetett reakcióért” – írja a jóember rendkívül visszafogottan.

Az Alternet cikk szerint egy Elizabeth Armstrong nevű szociológus tovább árnyalta a képet egy végre elég számos kutatásban, 15 ezer főiskolai hallgató adatait elemezve. Eszerint a női orgazmus esélye a találkozások számának növekedésével együtt nő. Tartós kapcsolatban jóval biztosabban fordul elő, mint egyéjszakás eseteknél. Egészen pontosan 7x több orgazmusa van a kapcsolatban lévő nőknek, mint akik csak úgy szexelnek össze-vissza. De a kutatást kísérő interjúk szerint ennek nem az az oka, hogy akkor megismerik egymást, meg az érzelmek, meg blabla. Egy nagy faszt. “Egyéjszakásnál leszarom, hogy van-e orgazmusa a csajnak” – mondta az egyik kedves kutatási alany.

Olyan pillanat ez nekem, mint amikor Miranda szembesült a “he’s just not that into you” igazsággal. Egész életemben zavart, hogy éreztem, hazugság, amivel indokolják a valóban létező különbségeket a női és férfi orgazmusban. Nem örülök neki, hogy igazam lett és a férfiak többségét tényleg nem érdekli, illetve baromira béna benne, de legalább tudom, hogy nem csak képzelem a dolgot.

Most nyilván egy csomóan gondolják azt, hogy az ő pasijaik bezzeg milyen figyelmesek és hozzáértők voltak mind. Well, én mondjuk sose is hittem ezt, de még így is sikerült utólag számos, tartós kapcsolatomat is átértékelni, amikor végre találkoztam _tényleg_ figyelmes és hozzáértő szeretővel. Az érzelmek és a megismerés azért tényleg elfogadhatóbbá teszik az esetleges hiányosságokat, de nem tudom eldönteni, hogy ez jó-e. Hasznosnak hasznos, az biztos.

 

Advertisements

From → Uncategorized

3 Comments
  1. másik anna permalink

    a bejegyzesed legkevésbé releváns két mondatától tapsoltam örömömben, konkrétan ezektől: “Be kell vallanom, hogy a tudományos kutatói nyelvezetet még magyarul is utálom, hát még angolul, de muszáj lesz hozzászoknom. Nem csak azért idegesít, mert nehezen értem, hanem mert felesleges és elitista.” merthogy halál büszke vagyok a diplomamunkámra, amiben sztem nincs semmi idióta szakszó, csakis a legszükségesebbek, de olyan meg nem nagyon volt. azt szoktam mondani annak, akit érdekel és/vagy el akarja olvasni, hogy olyan, mint egy hosszabb estimese, csak ez városokról meg térképekről szól. utólag folyamtatosan nagyon büszke vagyok magamra, hogy be mertem vállalni.

  2. másik anna permalink

    (nyilván nem ez vitte el a figyelmemet elsősorban, csak egy ilyen reagálást gyorsabb megfogalmazni, érted.)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: