Skip to content

Bele

August 30, 2017

Az utóbbi időben minden eddiginél többet foglalkozom szexszel, elméleti alapon is. Az alapvető érdeklődésem mellett nagyon fontos katalizátor egy olyan ember, aki szakmai háttérrel is rendelkezik a témában, így a konkrét tevékenységtől függetlenül is lehet róla sokat beszélni, vitázni. És minél többet olvasok róla, a Facebook, meg a Pocket annál jobb cikkekkel bombáz, amit nagyra értékelek. (Mondjuk én úgy általában eléggé bírom, ahogy a gugli és az fb szoftverei kiismernek. Az ezzel kapcsolatos félelmeimet felülírja a praktikusság. Szeretem a virtuális térben való létezést.)

Két dolog jár fel-alá a fejemben már hetek óta, ha most belekezdek, talán kiderül, hogy még közük is van egymáshoz. Az egyik a consent, amire magyarul a béna beleegyezés van csak, a másik az a kérdés, hogy mikortól lesz valami szex. Igen, már látom, hol érnek össze: mindkettőnél elvi határokról van szó és egyfajta morális vonatkozásról.

Mivel a pasi, akivel szexről beszélgetek, jóni masszőr, túlléptem a spirituális izékkel szembeni ellenérzéseimen és elolvastam egy jóni masszázs könyvet, illetve megnéztem számos ilyen típusú weboldalt. Michaela Riedl pont azzal fogott meg, amikor teázás közben belelapoztam a könyvébe, hogy nagyon rugalmas, elfogadó, nem akar semmit lenyomni az olvasó torkán, viszont a történelmi és anatómiai felkészültsége nyilvánvaló. Olyannyira, hogy azóta két ember is azt mondta, akiknek megmutattam a könyvet, hogy sokat tanultak belőle. Pedig az egyik egy eléggé pinabubus pasi.

És igen, én is rengeteget tanultam belőle magamról. Nem csak az anatómiai részről, a hozzáállásról, a végén lévő személyes beszámolók is nagyon tanulságosak. A csakrákat és a reflexológiát továbbra is ignorálom. A legnagyobb kétségem az intim masszázs alapvető megítélésével és magával a folyamattal van.

És itt jön az a kérdés, hogy mi számít valójában szexnek? Ez a könyv és a masszőrök, akiknek a honlapját láttam, mind úgy állítják be, mint valami csodálatos spirituális élményt, ami megváltoztathatja az életed, a saját testedhez való viszonyodat. Oké, ez akár igaz is lehet. Szerintem viszont sem spirituális élményért, sem szexért nem lehet pénzt kérni. A mozgalom harcosai ugyan azt állítják, hogy az intim masszázs nem szex, de bazmeg, két meztelen ember, az egyik simogatja a másik testét, ráfekszik, esetleg megcsókolja és a nemi szervét izgatja. Azért, mert leöntik csakrákkal és kerülni próbálják az orgazmust, ez még szex.

Ettől függetlenül nagyon is hasznosnak gondolom magát a mozgalmat és az intim masszázst is, de enélkül a valláshoz hasonló máz nélkül lenne jó igazán, terápiás jelleggel. Mert a jelenlegi formájában túlságosan is a szürke zónában van, nincsenek valódi szabályok a masszőr/terapeuta viszonyának szabályozására. Ez egyrészt azért komoly probléma, mert a páciensek jelentős részének eleve homályosak az elképzelései a szexről és az intimitásról (illetve a saját határairól), másrészt pedig nagyon kiszolgáltatottá teheti az ügyfelet, baromi nehéz lehet feldolgozni a keletkező érzéseket, érzeteket. (Hah, végre tudom rendesen használni ezt a szót, pedig hogy idegesített a mindfulness órákon.)

Szerencsére mivel az egész intim masszázs dolog valójában aránylag fiatal műfaj (Riedl azt mondja 1996-ban találták ki), bőven van tér és lehetőség az árnyalásra. Persze ha van fogékonyság azokban, akik ezt csinálják. Nem ismerek, csak egy masszőrt, ő gondolkodó típus, de a többiek szövegeiben (Riedl kivétel) elég komoly problémákat látok. Elvileg persze lehetséges, hogy csak rosszul fogalmaznak mind, de a kommunikáció, a nyelvhasználat ritkán hazudik. Amikor valaki úgy fogalmaz, mint aki hatalom birtokosa, az valóban úgy is érez.

És értem én, hogy az ügyfelek beleegyeznek abba, hogy pénzért a nemi szerveiket fogdossák, de pont a hosszú távú hatásai miatt nem látom, hogy ez elég lenne.

Ezzel meg is érkeztünk a beelegyezés, a consent kérdéséhez. A cikk, amit a FB hozzám vágott, egy 2013-as hosszú farok egy része a The Atlanticről.  Őszinte leszek, nem olvastam el az eredeti írást, amiben valaki részletesen leírja egy BDSM forgatás történéseit, mert nem biztos, hogy jól érezném magam tőle. Nekem az bőven elég, hogy a pornószínésznő, aki részt vett ebben, úgy jellemezte, hogy néha kellemetlen, de összességében izgató és jó élmény volt. Vicces módon ez szerintem számos szexuális opciót megfelelően ír le, néha nem minden pillanat kellemes, de attól még az egész lehet olyan, hogy az ember újra akarja csinálni.

A vita alapja az, hogy vajon lehet-e valami a szexben erkölcstelen, amibe minden résztvevő beleegyezett. Nyilván mindenki felnőtt, nem beteg, nincs bedrogozva, senki sem alárendelte a másiknak, nem állnak fenn zavaró tényezők. A cikk írója két keresztény arccal vitatkozik, akik szerint azért nem szabad ilyen videókat csinálni, mert az ő gyereknevelésüket zavarja a létezésük. Connor Friedersdorf nagyon kedvesen és türelmesen érvel ellenük, én ebbe bele se kezdenék, mert annyira kívül áll az én világomon. Értem én, hogy egyszerűbb lenne, ha nekik nem kéne megmagyarázni dolgokat a gyerekeiknek, mi hasonló okokból nem nézünk tévét, mert nincs kedvem azzal foglalkozni, miért kínoznak emberek más embereket hobbiból. Ehhez képest a fura szexuális tevékenységeket sokkal kisebb problémának látom, de hát mindenkinek mások a prioritásai. Nekem, ahogy Connornak is, elsősorban az erőszakkal van a bajom és minden olyan szexszel, amibe az egyik fél nem egyezett bele.

Nagyon vicces dolgokat mond egyébként, az egyik kedvencem, amikor azt fejtegeti, hogy az undor nem túl jó iránymutató, hiszen ő régen utálta a kelbimbót, aztán rájött, hogy nincs vele baj. Illetve attól is hányni akart, hogy egy nejlonzacskóval fogjon meg friss szart, de amikor kutyája lett, megszokta. Ilyen ez az erkölcs dolog, nagyon nehéz belőle valami totálisan objektívet létrehozni, akárhogy is próbálkoznak vele már több ezer éve.

Fura módon az Atlantic cikk egy nagyon fontos szempontot kihagyott az eredeti felvetésből. És ez pontosan ugyanaz a tényező, mint az intim masszázsnál: a pénz. Szerintem az egész pornóban ugyanis a pénz része a legproblémásabb, a fizető viszony torzító hatása miatt.

Egyszer volt erről egy hosszú vitám már a Franciaországban élő legjobb barátommal (aki az egyetlen ember, akivel az utóbbi években konfliktus nélkül kibírtam 5 napot egyhuzamban!!!) annak kapcsán, hogy több masszőrtől is hallottam, hogy szexet akartak tőlük az ügyfelek. Nem intim masszőrtől, hanem olyantól, aki az izmaid miatt van ott. És az egyébként nagyon okos barátom ebben nem látott semmi kivetnivalót. Egy darabig hiába magyaráztam neki, hogy nekem aztán semmi kifogásom az ellen, hogy valaki a masszőrjével dugjon. Vagy a fogorvosával, takarítónőjével, nyelvtanárával. De akkor a szexet ki kell vinni abból a viszonyból és a fizetőhelyzeten kívül kell megbeszélni a dolgot. Aztán persze megértette, egy személyes példán keresztül, meg mert nagyon okos.

És ezért számomra az az elsődleges probléma azzal, hogy valaki egy BDSM film forgatásában a “szenvedő” félként részt vesz, hogy pénzt kapott érte és ezzel a consentje, a beleegyezése már nem mondható száz százalékosan a sajátjának.

Amikor gyógyszer kísérleteknél egészséges embereket használnak fizetősen vagy amikor pénzt adnak egy idegennek a gyerekszülésért, ugyanezek a kérdések merülnek fel. Sőt, a szexterápia is létezhet úgy, hogy senki nem sérül benne miközben anyagi ellenszolgáltatásért csinálják. Érdekes módon, bár nyilván ezeken a területekkel kapcsolatban is széles spektrumon mozognak a vélemények, mégis léteznek olyan kompromisszumok, amik alapján a civilizált országokban törvényi háttérrel képesek szabályozni a piacot.

Nem azt mondom, hogy a pornóforgatást és az intim masszázst feltétlenül törvényekkel kellene szabályozni. Én is látom, hogy eleve eltérnek egymástól, hiszen más a két helyzetben a felek viszonya, szerepe. De mivel emberek testével történik valami, amiért valaki pénzt kap, az lenne a minimum, hogy gondolkodunk, beszélünk róla. Sajnos, nem tudom a választ.

Advertisements

From → Uncategorized

4 Comments
  1. A szex az ami két – vagy több vagy kevesebb 😉 – ember között kölcsönös szexuális oromszerzesi céllal történik. Minden más csak bullshit. Viszont belül bármi elfogadott ami minden résztvevőnek örömet okoz. A pénz nem ér.

  2. szlivka permalink

    Nem is hallottam még ilyenről, hogy intim masszázs, így ebben a formában. Azt hittem ez egy fedőnév:).
    Viszont tudatlanul azt se látom át, így most hirtelen, hogy mi jó van benne? Izgatás orgazmus nélkül?? Hm. Nem tűnik számomra vonzónak:).

    • Hasonlóan álltam hozzá én is, de megváltozott a véleményem.:) Olvass utána és szívesen mesélek privátban is.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: