Skip to content

PF

April 16, 2017

Nem tudom, hogy lesz a jövőben, hogy fogom összehozni az eddigi feminista-ego cuccaimat aaaaaaaaaa, mivel is? Utálom a fitnesz szót, annyira plázás hangzása van, a heti 4×3 kilométeremmel távol vagyok a menő futóktól, pilatest meg eddig összesen 2 embernek tanítottam csak. Az evésről is sokkal többet tudok, mint az átlag (nem mintha az nehéz lenne), de soha nem leszek táplálkozási tanácsadó. Már csak azért sem, mert mint mindenben, itt is csak az alapvető motivációval bíró, gondolkodásra hajlandó ügyfeleket vagyok képes elviselni. Én senkit nem fogok rávenni semmire, legfeljebb segítek.
Na szóval, lesznek ilyen posztok. Most elsőre a plantar fasciitis, mert azt most már egy éve viselem sajnos, ezért is csökkent le a távom és többek között ez tolt szépen finoman, de erőteljesen a pilates felé.
Nem mintha tudtam volna, mi az a plantar fasciitis, csak kurvára fájt a talpam. Cipőt váltottam, sziszegtem, amikor ráálltam, aztán egyre rosszabb lett. Egy idő után már egész nap fájt. A futástól jobb volt, de a pihentetéstől meg még jobb, úgyhogy beláttam, hogy csak kéne ezzel valamit kezdeni.
Először egy felkapott belvárosi gyógytornászhoz mentem, akit egy ismerős futó ajánlott, hogy nagyon jó. Utólag már látom, hogy tényleg okos dolgokat mondott, de nem magyarázta meg és hiába kérdeztem, hogy mi ez az egész, nem mondott rá semmi konkrétumot, így nem tudtam elfogadni, amit mondott. És nem adott programot, ami nekem nagyon kell.
A következő állomás a Súlypont volt, ahol szokás szerint kaptam gyakorlatokat, tanácsokat, ezt már sokkal inkább használhatónak éreztem, de egyértelmű diagnózist itt sem adtak. Azért csináltam a gyakorlatokat egész tavaly nyáron, nem futottam, készíttettem profi betétet, kidobtam az összes balerinacipőmet és őszre el is múlt.
Nyáron úgyse szeretek/tudok futni, úgyhogy ősszel visszavetettem magam a buliba, ráadásul még cipőket is teszteltem, ami klasszul motivált. De azt nem mondanám, hogy oda tértem vissza, ahol abbahagytam. Lassabb voltam, kevesebbre voltam képes, lecsökkent az örömszintem.
Jellemző módon, miután többször is jártam szakembernél, a Saucony itthoni forgalmazója, persze maga is futó, mondta ki a plantar fasciitis szavakat először. Lazán, magától értetődően, mert hiszen baromi sok futónak van ilyen baja. Oké, én is hülye vagyok, mert ha rákeresek a neten a tünetekre, azonnal megkapom a választ, de most átadtam másnak a kontrollt, pedig nem szoktam. És tessék, mennyire igazam van! Mint majdnem mindig sajnos.
Azóta beleástam magam a plantar fasciitisbe és először elég kényelmetlenül éreztem magam, mert persze az én hibám, a faszért nem nyújtok. Amikor elkezdtem minimalista cipőket használni, tornáztam, nyújtottam rendesen, de aztán olyan jól ment a futás, annyira nem volt bajom, sajnáltam rá az időt. Na, ennek mostantól vége. És nem sajnálom, tulajdonképpen hálás vagyok, mert ezen a sérülésen keresztül megint tanultam egy csomó dolgot. Az a csoda valójában, hogy ennyi éven keresztül gond nélkül zúztam magam, pedig már 18 évesen voltak hasonló tüneteim, akkor a néptáncfesztiválos, napokon át tartó karaktercipő viseléstől.

Szóval végignéztem egy rakás videót, elolvastam sok cikket, elmondom, nekem mi tűnik a legfontosabbnak.
– mindegy, milyen cipőt használtál, minimalistával és hagyományossal is megtörténik, a cipőváltás nem segít (segíthet egyes embereknek, de nincs statisztikai relevanciája)
– a futástechnikának ugyanígy nincs jelentősége
– az én legnagyobb felismerésem az, hogy mostantól valszeg már életem végéig PF arc leszek, bizonyos dolgokra mindig oda kell figyelnem
– nézd át az utcai cipőidet és ami nem kényelmes, attól szabadulj meg. ha valamit nagyon szeretsz, limitáld a viselését pár órára
– vegyél nagyon jó betétet vagy csináltass sajátot
– kurvára kezdj el bemelegíteni és nyújtani, de könyörgöm, nézz már meg erről néhány komolyanvehető videót és ne rángasd, meg feszegesd az izületeidet
– reggel, felkelés után rögtön muszáj talp és vádlinyújtó gyakorlatokat csinálni. én egy kisebb méretű, tömör gumilabdával (kutyás boltban 400 ft) csinálom, teakészítés közben, aztán ahogy mászkálok van még néhány rutinom
– nekem legjobban Myriam Kane futóknak szóló pilates programra jött be a Pilates Anytime oldalon (első hónap ingyenes, utána 4000/hó kb), illetve Amy Havensnek is van egy remek lábtornás videója, de sokat tanultam Shona Vertue-tól is, annak ellenére, hogy szerintem amit ő csinál, azt csak huszonéves testtel lehet és súlyzózni biztosan nem fogok soha
– 5 cipőt használtam, egy Adidas Boostot, egy Nike Lunarepicet, egy Saucony Ride 9-et, egy Skechers és egy Helly Hansent. Vannak mindenféle listák, hogy melyek a tuti cipők PF esetén, de attól tartok, ez is legfeljebb ötlet lehet, sokkal egyénibb dolog ez, mint hogy toplistákkal lehetne elintézni. Nekem az elején a Saucony nagyon rossz volt, pedig ez rajta van több listán is, a Skechersben és a HH-ban jobb volt futni. A Nike-t használtam a legtöbbet, most pedig, hogy már nincs se hó, se sár, az Adidas a kedvencem. Abban végre megint futok jó időket és betonon is simán, bár még mindig rövideket csak.
– nagyon kell egy jó masszőr. Én találtam egyet, aki szakmailag elképesztő és házhoz jön és nem drága, de nem mondom meg, ki az, mert így is alig van hozzá időpont:)

Advertisements

From → futás, Uncategorized

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: