Skip to content

A Grimké lányok

December 2, 2015

Mostanában kevesebbet olvasok, nincs kedvem a nyomasztó dolgokhoz és nagyon ritka az olyan könyv, ami szórakoztató, de nem leszek rendkívül ideges a gagyisága miatt. (A velencei bábába például senki ne kezdjen bele, mert fájdalmasan szar.) Baromira megörültem hát, amikor megláttam, hogy van új Sue Monk Kidd könyv magyarul, mert az elsőt, A méhek titkos életét nagyon-nagyon szerettem. A másodikat nem különösebben, nem is emlékszem rá.

Szerencsére nem foglalkoztam a címmel és nem is láttam a borítót, főleg nem a rajta szereplő idióta marketing dumákat, mert lehet, hogy elijedtem volna. Kifejezetten sértő, basszus, hogy egy feminista történelmi regényt így prezentálnak, de hát nyilván el akarják adni. Akkor én most segítek, hogy a valódi célcsoportot is elérjék.

NHPR's Virginia Prescott interviews Sue Monk Kidd during a Writers on a New England Stage show at The Music Hall in Portsmouth, NH

NHPR’s Virginia Prescott interviews Sue Monk Kidd during a Writers on a New England Stage show at The Music Hall in Portsmouth, NH

Az eredeti cím, The Invention of Wings sokkal-sokkal kevésbé problémás, mint a Szárnyak nélkül szabadon – ez utóbbit többet nem is vagyok hajlandó leírni, annyira kínos. Kidd az egyik kedvenc témámat, a rabszolgaságot írta meg. Mindig is rendkívül fogékony voltam a témára, nyilván gyerekkoromban soha egyetlen feketebőrű embert nem láttam, de a kontrollvesztés élménye tökéletesen ismerős volt, azonnal értettem. Úgyhogy kezdettől fogva odavoltam a feketékért és az indiánokért, rakás ilyen jellegű könyvet olvastam, amit a kommunista ifjúsági irodalom ugye örömmel prezentált is, hiszen testvéreink voltak – szerencsére jó messze, így kikerülhetőek voltak a párhuzamok.

monk

Kidd pontosan ettől jó, ezért volt olyan csodás a Méhek is, mert nem csak egy dologról szólt. Persze ott is fontos téma volt a rasszizmus, de legalább ilyen jelentősége volt a női önrendelkezésnek is, meg a fogyatékosságnak és az elfogadásnak. Azt is szeretem mostanában már, ha a férfiak és a nők közötti kapcsolat nem korlátozódik a szerelemre, valahogy unom már ezt a sok érzést. Szinte minden nap emlegetem Vonnegut bácsit.

quote-please-a-little-less-love-and-a-little-more-common-decency-kurt-vonnegut-39-60-12

Az Invention of Wings persze azért érzelmes, kurvára az. Tele van dühvel, szeretettel, félelemmel, sokszor szentimentális is. De azért elég jól egyensúlyoz, nem lesz negédes, akkor sem, ha pozitív. És hát az a jelenet, amikor a lánykérésnél a nő rájön, hogy hiába szereti ezt a pasit, fontosabb neki a saját élete és nem éri meg feladni – hát azt imádom. Mert ugyan Kidd a rabszolgaságból indul el, de hamar megérkezik a feminizmushoz. Ahogy ez fordítva is igaz.

Az van ugyanis, hogy ha fontos neked az egyenlőség bármilyen okból is, akkor bizony muszáj lesz átgondolni az egészet és legalább fejben megadni a többieknek is ugyanazt, amit magadnak akarsz. Amíg úgy gondolod, hogy az egyenlőség csak a zsidókra vagy a fogyatékosokra vagy a nőkre vonatkozik, de a többiek várjanak szépen, mert az nem olyan sürgős, fontos, elég embert érintő – addig szerintem jobb, ha csendben maradsz, nyuszika.

Nekem is jobb lenne néha kussolnom, bár vannak esetek, amikor meg pont azért jövök rá, hogy rosszul gondoltam valamit, mert kiteszem az ablakba a hirtelen véleményem. (Máig köszi Juli a Caitlyn Jenner infókat. Még mindig nem bírom azt az embert, de legalább árnyaltabban gondolkodom róla.)

Szóval egyrészt azért nagyon jó a The Invention of Wings, mert elgondolkodtatott saját magammal kapcsolatban. Másrészt meg Sue Monk Kidd a könyv végén pontosan azt csinálja, amit minden egyes rohadt történelmi regény szerzőjének kötelezővé tennék. Részletesen elmondja, mi az, ami úgy történt, ahogy a könyvben van, mi az, amit ő talált ki és miért csinálta így. Őszintén szólva, míg olvastam, azt sem tudtam, hogy a Grimké lányok létező arcok voltak, fel sem merült bennem, annyira szimbolikus és irreális volt, hogy valós alapjai lehetnének az egésznek.

grimke

Külön hálás vagyok, hogy még a takarónak is van alapja – nem mondok erről többet, remélem, elolvassátok.

kilt

 

From → feministás, könyv

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: