Skip to content

A JPÉ dicsérete

September 27, 2015

Pénteken rájöttem, hogy a Matt Damonos marsi film van könyvben, sőt, már magyarul is, úgyhogy rávetettem magam. Ma reggelre ki is végeztem és bár legalább az egyharmadának megértésével nem fárasztottam magam, csodásan élvezetes volt. És rájöttem, hogy egy rakás könyvet tulajdonképpen a JPÉ miatt szeretek.

Merugye az van, hogy egyrészt rajongok az odaköltözünk/felújítunk/berendezkedünk könyvekért, másrészt imádom az apokaliptikus sztorikat – már ha a túlélők racionálisan viselkednek. Nyilván az a legjobb, ha legalább valaki életben is marad, de nem szabnám feltételnek, csak legalább gondolkodjon és cselekedjen értelmesen mielőtt meghal. Az intelligens döntéshozást persze jelentősen befolyásolja a többi túlélő, illetve odaköltözés esetén a körülmények, ezért aztán A marsi különösen bejött – mivel Mark Watney egyedül van egy egész bolygón, leginkább csak a saját hülyeségétől kell félnie.

És fél is. Talán ez az egyik legszimpatikusabb tulajdonsága, hogy nem hősködik. Egyszerűen csak néha leszarja a kockázatot, érzésből dolgozik, de a legkevésbé sem motiválja, hogy mások véleménye miatt csináljon valamit. Persze az is klassz, hogy vicces és hogy rengeteget káromkodik. És azt is igen szórakoztatónak találtam, ahogy folyton a saját pisijéről és szaráról beszél. Még arról is lehetett volna szó, hogy milyen gyakran maszturbál, de végül is lehet, hogy az asztronautáknak kevésbé erős a libidója.

Andy Weir igazán odatette magát és bizonyára baromi sokat dolgozott azon, hogy tudományos szempontból reálisak legyen mind a problémák, mind a megoldások. Elnézést kérek, de ez engem egyáltalán nem érdekelt. Én csak Markra és a barátaira voltam kíváncsi, hogyan élik meg a helyzetet, milyen döntéseket hoznak. Oké, bizonyos dolgokat muszáj volt felfognom, hogy értsem, mi is történik nagy vonalakban, de szerencsére Weir igazán segítőkészen prezentálta a legtöbb fizikai, kémiai izét.

reddit_ama_proof

Ahogy most ezt írom, rájöttem, miért voltak ismerősek a karakterek és a párbeszédek, hát mintha Sorkin mester útmutatása alapján készült volna némelyik. És ezt nem azért mondom, mert Jeff Daniels játsza a NASA igazgatóját. A filmes szereposztás egyébként szerintem elég jónak látszik, Matt Damon különösen telitalálatnak tűnik. A többieknél meg a nemükön kívül szinte semmit nem tudunk a szereplőkről, úgyhogy én már eleve a film színészeivel képzeltem el legtöbbjüket.

Baromi érdekes egyébként, máshol még nem vettem észre ezt a szinte teljesen leírásmentes stílust. Weir nem  mondja, hogy ki milyen magas, milyen bőrszínű, max a nevéből következtethetsz. Oké, Martinez egyértelműen latin, Vogel meg német. De a csajoknál sincs semmi támpont a külsejükkel, korukkal kapcsolatban, a ruháikról sem beszél – a szövegük és a cselekedeteik alapján mégis kialakul az emberben egy kép. Szeretem, hogy ennyire rám van bízva és semmit nem akar lenyomni a torkomon. (Martin bácsi példát vehetne róla!!!!)

A filmre is kíváncsi vagyok, de az eddigiek alapján attól tartok, pont az vész a könyvből, ami az egyik legnagyobb értéke: a pátosztalanság. Mert persze szó van a szövegben is arról, milyen sokan aggódnak Watney-ért és micsoda egy szimbóluma lett a túlélésnek, de ez inkább teherként jelenik meg a stáb számára. Nem pedig ilyen nyáltengerként (benne van Budapest is a videóban, nagyon vicces). És persze az összes trágárság is kimarad majd belőle, pedig attól is volt igazán hiteles.

hah, mondtam már, hogy két nő is Mars-expedícióban és egyikük a parancsnok? de úgy különben is sok a csaj és fontos szerepeket kapnak

The-Martian-Mission-Guide-Ares-3-Crew

From → film, könyv

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: