Skip to content

Kutyás önkéntes

September 18, 2015

A múltkori zombis posztom óta sokat gondolkodom ezen az egyén vs csoport problémán. Főképp azért teszem ezt, mert mostanában több csoportban is aktív vagyok és ezt meglepőnek találom. Arra próbálok meg rájönni, hogy mi a különbség a kb. azonos korú gyerek ürügyén csoportosuló emberek (amit ugye borzasztónak találok, még a szülőiktől is rettegni szoktam) és az általam preferált csoportok között. Dolgozom a probléma megoldásán, ha valakit érdekel, addig is itt egy írás arról, hogy bizonyos csoportok hogyan rombolják mérhető módon az ember agyát és egy másik meg arról, hogyan alakítja a csoport az egyén viselkedését.  Mindkettő elég ijesztő, legalábbis nekem.

A két csoport közül az egyik a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány, amit az angol rövidítésről FAPF-ként emlegetünk leginkább. Nagyon lassan lettem aktív a csoportban, majdnem két éven át csak némi borzadállyal vegyes csodálkozással figyeltem a rengeteg munkát, amit beletesznek magyarok és külföldiek vegyesen.

Monty drága arról híres, hogy már 2 éve vár gazdára. Kicsit nagyobbacska testű, okos-csinos darab, hihetetlenül kedves jószág.

IMG_3212

Az első lépés Lázár ideiglenes gondozása volt, ami hatalmas sikertörténet, tekintve, hogy kb. 6 hét alatt találtunk neki gazdát és közben rengeteg mindent meg tudtunk neki tanítani. Ráadásul az örökbefogadók haverok és a környéken élnek, úgyhogy rendszeresen találkozunk és beszélünk is. De ehhez kellett Fűszeres Eszter is, neki és az összes többi embernek, aki megosztotta Lázár albumát és promózta az állatot, ezúton is hálás köszönetem.

Ó, hát ő elképesztően cukika volt.:) Picurka, félt az elején, de aztán nagyon hamar bújt és nyalogatott. A fülét lógatni is tudja, igazán ügyes.

IMG_3232

Viszont két kutyával jóval nehezebb az élet. Biztos nem mindenkinek, de nekem eléggé stresszes volt. Persze rengeteg csodás dolog is volt benne, de ezt most, hogy a gyerek új iskolába ment ötödikben, nem bírnám. Azért a nyár végén még becsúszott egy foster angyal, aki azóta már a norvég Bergenben élvezi a jóléti társadalom áldásait, de az csak 3 nap volt. Ennyit most is bármikor.

Ő volt a kedvencem. Szintén nagyon félénk, de pillanatok alatt odáig jutottunk, hogy feltette a mancsát a combomra és teljes bizalommal bújt hozzám. Olyasmi kutyának tűnik, akivel pompásan lehet együtt filmet nézni a kanapén, nagyon jó lazuló társ.

IMG_3282

Mivel a részvételre való vágy nem szűnt bennem, más módokat kerestem. Egyszer lementünk az exemmel és a gyerekkel Füzesabonyba, jól megsétáltattunk néhány állandóan kennelben lévő kutyát és csináltunk képeket. Ilyet biztos fogunk még, mert hatalmas élmény volt. Elképesztően élvezem, hogy én be merek menni nagytestű kutyák mellé, kihozni őket és biztonsággal sétáltatni. Legalábbis egy rövid ideig, nagyon kell hozzá koncentrálnom, fárasztó, szóval nem tudnám állandóan csinálni. Megdöbbentően feltöltő érzés egy kicsit jobbá tenni ezeknek az állatoknak az életét, rá lehet szokni.

Ez a szépség meglehetősen energikus darab, már a kennelben ugrabugrált, de aztán, ahogy kicsit megfuttattuk, szépen leült. Persze megint felruházom, bocs, de hát annyira szeretettel nézett ránk.

IMG_3272

A következő akció, amiben részt vettem, még durvább volt, mert a SOTE külföldi diákoknak szóló rendezvényén csináltunk egy standot és győzködtük az arcokat, hogy ők is önkénteskedjenek vagy adjanak zsét. Szerencsére nem tartott sokáig és még nagyobb szerencsére baromi sok gyönyörű és az adott keretek között igen kulturált ember vett körül, úgyhogy az emberundorom kevésbé indult be. Azért a végén már menekültem erősen.

Alpinista kutya, legalább másfél méter magasra fel tudott mászni a kennel rácsán.:) Rá konkrétan emlékszem, hogy kisfiú és annyira örült nekünk, végig vigyorogta a fotózást.

IMG_3300

Ma pedig két másik önkéntes csajjal kimentünk Budaörsre, egy másik kennelbe fotókat csinálni 12 ott állomásozó FAPF-os kutyáról. Aki már csinált ilyet, azt mondta, egy hasonló projekt után a képek hatására 10 kutyát hamarosan örökbe fogadtak, szóval volt motivációm. Rohadt fárasztó volt, de olyan érzés, mintha feltöltöttek volna boldogsággal, még mindig a hatása alatt vagyok. Persze lehetnék szomorú is, mert megsétáltattunk, megszorongattunk, puszilgattunk 12 magányos kutyát, akiknek utána vissza kellett menniük a kennelbe. De a fiam, aki kutyatrénernek tanul, azt mondta a múltkor, hogy szokjak le a kutyák emberi érzésekkel való felruházásáról. Értelmes gondolatnak tűnik, ezért inkább úgy állok hozzá, hogy minden kutya kapott egy nagy adag jót, amitől kevesebb rossz lesz benne. Volt két iszonyatosan rettegő állat is, akiket Ági tíz perc alatt elvarázsolt, pedig nem gondoltam volna, hogy tudunk róluk képeket csinálni.

Komolyan nem hittem volna, hogy ez a boldogfejű állat lesz abból a kutyából, aki rettegve ugatott ránk a kennel sarkából. Ági érdeme és biztos vagyok benne, hogy egészen más szintről indult ezután a kutya.

IMG_3340

A fotók nyilván nem lettek világraszólóan jók, de akad köztük olyan, amin látszik, mennyire szuperédesek és gyönyörűek mindannyian. Baromi jó arra gondolni, hogy talán ezért tetszenek majd meg valakinek. De ha mégsem, majd megyünk megint és csinálunk újakat, és amíg ott vagyunk velük, attól is jobb. Nekem biztosan.

Ha ebben a kutyában nincs dobberman, akkor semmiben.:) Meg persze egy kis németjuhász is, csak hogy érdekesebb legyen. Ő is nagyon energikus, okos és gyönyörű.

IMG_3410

Azt is akarom ezzel mondani, hogy nem baj, ha nem tudsz örökbe fogadni. Nem baj, ha nem tudsz ideiglenesen befogadni. Nem baj, ha nem akarsz albumokat megosztani. Nem baj, ha nincs pénzed. Tényleg rengeteg más mód van még, amivel segíthetsz. És nem csak a FAPF-nak, úgy általában meg lehet találni a módját, ha akarod.

Ez a kis idétlen mintha fajtiszta valami lenne, kistermetű és nagyon arányos, csinos darab.

IMG_3462

Erről a kis félénkről sikerült nekem a legkevésbé képet csinálnom, de hátha a másik lány. Szinte végig a földhöz lapulva közlekedett, sajnálom, hogy nem volt több időnk megszeretgetni.

IMG_3475

Ez meg itt Ági másik csodakutyája, aki egy sarokban rettegett. Aztán meg csak élvezte, hogy hárman simogatjuk.:)

IMG_3527

Ezt a képet nagyon szeretem, milyen huncut fejet vág már?:) A kennelt karbantartó pasi szerint ez a kutya olyan bújós, mint egy cica. Az hagyján, de olyan cukin ugrándozott örömében, hogy kihoztuk a rács mögül, mint egy kecskegida.

IMG_3592

Bár ennek a jóképű husky keveréknek csak fél szeme van, nem tűnt úgy, mintha különösebben zavarná. Imádom ezeket az állíthatós fületek.:)

IMG_3641

A végére hagytam Sámuelt, aki mindhármunkat lenyűgözött. Királyi a termete, talán staffordshire-dog keverék lehet, valami gyönyörű a teste. Hosszasan udvaroltunk neki, de konkrétan leszart minket, elég független személyiség. Kivéve, ha kajáról van szó.:) 

IMG_3660

From → kutyás

4 Comments
  1. A kis idiota egy Jagd terrier (min 90%-ban) es tenyleg nagyon csinos.🙂

  2. Sajnos en ehhez tul messze vagyok.🙂 de remelem, h hamar talal gazdat.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: