Skip to content

JPÉ

August 6, 2015

Be fogom vezetni a Józan Paraszti Ész rövidítést. Reggel óta nyitva egy indexes hír a gépemen és hiába teltek el hosszú órák, még mindig felkúrom az agyam, ha ránézek. Most komolyan, tényleg ennyi idő és pénz kell hozzá, hogy a nagyüzemi állattenyésztők észrevegyék: könnyebb bánni az állatokkal, ha nem félnek? Azt mondjuk nem tudtam, hogy általában a húsuk is károsodik a stressztől, de Temple Grandin bazmeg már 89-ben megmondta, az 26 évvel ezelőtt volt. Jó, Amerikában és különben is csak egy nő, ráadásul autista is. És az ottani farmerek is nehezen hittek neki.

Biztos velem van a baj, hogy azt várom el egy iparágtól, amelyik állatokat tart és öl le hivatásszerűen, hogy érdekelje, amit csinál. Nem azért, mert erkölcs, meg empátia, hagyjuk már. De ha veszteségeik vannak, talán logikus lépés, hogy elgondolkodnak rajta, mit csinálnak rosszul. Ha egy vegyi anyag gyártása nem gazdaságos, feltételezem, megvizsgálják, mi a baj a folyamattal, melyik tényező megváltoztatásával lehetne kiküszöbölni a problémát. De ha disznókról van szó, akkor hagyjuk a picsába a gondolkodást, minek az.

Az egyik barátom megoszott a múltkor egy fotót egy autista pasiról, akit két hülyegyerek megtámadott, de nem kérte, hogy menjenek börtönbe, csak azt, hogy szembesítsék őket a tetteik következményével és menjenek oktatásra. A barátom szerint ez érzelmileg intelligens dolog volt. Mondtam neki, hogy nincs ennek semmi köze az érzelmekhez, puszta logika. A kutatások szerint ugyanis az ilyen jellegű tetteknél bizonyos elkövetőknél jobb a hatékonysága a nevelésnek, mint a börtönnek. És még olcsóbb is. Ja, büntetés (külső kontroll) helyett szembesülni azzal, amit tettél, egyébként még fájdalmasabb is.

Nem lehetne, hogy ebben a szellemben döntsünk a dolgokról? Hogy mi az, aminek van értelme? Hogy nyugodtan ehessek továbbra is kolbászt, a francba már.

disznó-nyugat

Nem bírom nem idemásolni a magyar tenyészők forradalmi felfedezéseit, amit még az MTI is lehozott, vaze:

Hogy csökkenthető a sertésstressz? Például a megfelelő szállítással.

  • A szállító járműre való terelésnél nem szabad elektromos ösztökét használni, és a lehető legrövidebb úton kell terelni az állatokat.
  • Figyelmet kell fordítani a rakodó rámpa meredekségére is, mert a sertés a 15 %-nál nagyobb emelkedőn nem megy fel, továbbá csúszásmentességére is, ami a rámpára merőlegesen rögzített lécekkel érhető el.
  • A járművet úgy kell benépesíteni, hogy az állatok egymást “kitámasszák”, de ne legyen zsúfoltság sem, ami kb. 0,5 m2/egyed-et jelent.
  • Előnyös, ha egymás számára ismerős egyedek kerülnek egy falkába, és a falkákat elkülönítjük egymástól. Ilyen esetben elkerülhető az úgynevezett “rangsor-harc”.
  • A rakfelületet fel kell szórni valamilyen nedvszívó, csúszásgátló anyaggal (faforgács, fűrészpor stb.).
  • Az elhullási veszteség gyakran kétszeresére nő, meleg és nedves napokon, mert a sertés különösen érzékenyen reagál az ilyen időjárásra. Télen szükséges a szállítójárművek megfelelő ponyvázása.

 

 

From → kaja

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: