Skip to content

Jegyek

June 23, 2015

Tegnap sikerült a gyereket minden szempontból alaposan kifárasztani, úgyhogy még mindig alszik, nekem meg van időm nézettségnövelő posztot írni.

Szóval, a bizonyítvány. Még mindig meglep, hogy egyébként értelmes, szimpatikus ismerőseim képesek lefotózni a gyerekeik kitűnő általános iskolai bizonyítványát és okleveleit, majd azokat örömteli ujjongással közzétenni. A legfontosabb, ami ebben megdöbbent, hogy vajon tényleg, egészen komolyan elhiszik ezek az emberek, hogy a magyar iskolarendszerben 14 éves kor alatt produkált, de különösen az alsós teljesítmény bármiféle hosszútávú értéket képvisel?

Értem én, hogy sokkal, de sokkal egyszerűbb elhinni, minden rendben van, ha a gyereknek csak ötösei vannak. Igaz ugyan, hogy egy rothadó rendszerben, ami ezekkel a jegyekkel semmi mást nem díjaz, mint azt, mennyire képes egy kiskorú elnyomni a saját igényeit és csöndben maradni. Nem, egyáltalán nem a magatartásra gondolok. A gyereknek ugyanis kurvára nem igénye, hogy bemagolja a mértékegységeket vagy a virág részeit. Ahogy egyébként ez egyetlen értelmes, gondolkodó embernek sem igénye, mert ez halott, döglött tudás, puszta információ. Amit ráadásul teljesen felesleges áldozatok árán szereznek meg szerencsétlen utódaink.

Tehát minden egyes szülő, aki kiposztolja a kitűnő bizonyítványt, gyakorlatilag azt ünnepli, hogy miután odaadta a gyerekét az ördögnek, hagyta, hogy az kínozza, megalázza és elbutítsa, végül megjutalmazta érte. Tényleg csak gratulálni tudok.

Igen, nekem is volt kitűnő bizonyítványú gyerekem. És rohadtul aggódtam. Mert ez túlzott alkalmazkodást jelent. És igenis elmondtam neki, hogy persze-persze jól van, ügyes vagy, de ne essünk már hasra, hogy ezekkel a képességekkel sikerült ezt összehozni. És ne hidd azt, hogy ez mondja meg, mennyire vagy értékes. Vagy azt, hogy a többiek, akiknek rosszabb jegyeik voltak nálad, mennyivel értéktelenebbek nálad.

Tudom, nekem könnyű. Szarul sikerült a szocializációm, rám valóban alig volt hatással a jegyek miatti őrjöngés már kiskoromban is. Mert hogy nincs értelme, nekem nem mond semmit sem rólam, sem másokról. Egyszerűen nem értettem, hogy lehetne már egy másik ember által adott szám valós értékelése az én tudásomnak. Mint ahogy nem is az persze. Ha valamire, erre nagyon büszke vagyok, hogy sikerült ezt a hozzáállást átadnom a gyerekeimnek is.

Persze vitatkoztunk ezen sokat, hogy vajon mi számít többet, az okosság vagy a szorgalom, melyikért dicsérjek. De ennél sokkal fontosabb, hogy belső motivációja, saját értékrendje legyen, hogy az önbecsülése ne azon múljon, ötöst kap vagy megbukik. Jaja, ehhez az kell, hogy a szülő saját önbecsülése se ezen múljon. Szar ügy.

From → gyerek

70 Comments
  1. Minősíthetetlen… az egyik barátom ajánlotta ezt a cikket, de nyilvánvaló, hogy te meg én más szülő-univerzumban mozgunk.

    • hálistennek

    • Abszolút egyetértek krisznadasi-val. De hát a neten mindent lehet, így ilyen posztokat közzétenni is…😦

    • smkr permalink

      általános iskolában nem voltam kitünő, sőt a gimnáziumban majdnem megbuktam németből mert annyira gyűlöltem. végül vegyészmérnök lettem… azok a lányok akik általánosban kitűnők voltak műkörmösök, titkárnők és tanítók lettek. csak az egyszerű emberek, szülők hiszik azt, hogy a gyereküket egytől ötös skálán lehet értékelni. a világ nem ilyen egyszerű🙂

      • Erika Tal permalink

        Éljenek a műkörmösök és titkárnők és tanítók! Mert nem kevesebbek, akármilyen jegyük volt általánosban, mint egy vegyészmérnök…vagy akárki más! A világ ilyen egyszerű! Becsüljük egymást! Tisztelettel!

      • nem értem, miről beszélsz

  2. Noemi permalink

    Nekem nagyon tetszik. Abszolút egyet értek, nem is adom az Ördögnek a gyerekemet:) és szörnyülködve nézem a postolt biziket. Sosem érdekelt miből hányas vagyok csak a Szüleim csináltak ki miatta. Szerintük fontos lett volna.
    Mi a minősíthetetlen a fogalmazás vagy a nyelvhasználat vagy a nyelvhelyesség? Az írót nem érdekli mit gondolsz és hányasra értékeled;) ezt gondolja és kész. Van ilyen.

  3. Cserháti Andrea permalink

    Rohadtul nem értek egyet, és nem azért mert van általános iskolás gyerekem aki kitűnő tanuló.
    Döglött tudás a matematikai és a szövegértési alapok??? Na pont az ilyen emberek gyerekeiből lesz felnőtt korban olyan, akit át tudnak verni egy boltban, vagy nem tud majd kitölteni egy nyomtatványt!!! Pffff…gratulálok az ilyen szülőknek!
    Én akkor is büszke vagyok magamra és a jó tanuló gyerekemre, mert az eredményei mögött sok munka van, ami sose fog a kárára vállni.

    • értem. és mit szeretnél, Andrea? vitatkozni? vagy a hozzászólásod miatt vonjam vissza, amit írtam?

      • Elmondta, a véleményét, ahogy te is. Ennyi. A kettő nem esik egybe. Ennyi.

      • szinte már meggyőzött

      • Cserháti Andrea permalink

        Vitatkozni??? Veled??? Ugyan már…😊
        És te mit akarsz, vonjam vissza a hozzászólásom? 😀
        Diána jól megfogalmazta, köszönöm.
        Meggyőzni nem akarnék senkit, de azt hittem, ha van lehetőség hozzászólni, azt bárki megteheti! De nem, csak az aki egyetért veled!
        A meggyőzésről meg annyit, hogy aki írástudatlant akar a gyerekéből nevelni, az semmiről sem fog meggyőzni!

      • én vitatkoznék, volt már rá példa, de annyira nem vagyunk egy szinten, hogy képtelen lennék tettetni a korrektség kedvéért. kicsit mókás, hogy ennyire nem látod a határaidat, de inkább sajnálatos.

    • Kata permalink

      Cserhátinak igaza van. A posztolás meg egyéni hozzáállás függvénye.

    • Pöttöm permalink

      milyen matmatikai alapok és szövegértés??? a fiammal még a maradékos osztást is magoltatással próbálta lenyeletni a tanitónőcske… a szövegértésre pedig azért kapott hármast mert idézem a tanárt: “nem kell megijedni mindenre jól válaszolt, csak a szaját szavait használta, ezt majd csak negyedikben lehet, addig csak másolni szabad” pff…. milyen alapok??

  4. elekes permalink

    percek óta a pornón röhögök

  5. elekes permalink

    amúgy persze igazad van (pedig igen, kitűnő bizony az enyém is, de magántanuló, tehát még az ördögnek is csak kicsit adtuk el)

  6. Jozsef permalink

    Szerintem egyezetek ki döntetlenben! Mindannyiótoknak igaza van.

    Egyrészt a szerzőnek igaza van abban, hogy az iskola kevés. Amit az iskolában leadnak az maga egy ici pici kis tudás mennyiség és még csak nem is túl értékes.

    Másrészt abban is igaza van a szerzőnek hogy az iskolában passzivitásra nevelik a gyereket ami egy rakás értékes képességet mint pl tevékenységek szervezése, önálló időbeosztás, ügyfelek kiszolgálása, stb visszafejleszt. A gyerek miután elhagyja az iskolát meg kell tanulnia dolgozni, megtakaritani, befektetni, vállalkozni. Végülis ezek mind ilyen mellékes dolgok. Haha.

    Viszont ebből nem következik, hogy a gyengébb jegyeknek kéne örülni, vagy a szinötös bizonyitványnak ne kéne. Szerintem had örüljön a szinötös bizonyitványnak a gyerek is meg a szülő is. Én örülni szoktam a más örömének és igy a más szinötösének is. Nincs vele semmi baj.

    Amin gondolkodjon el mindenki szerintem az inkább az hogy hogyan szerezzen a gyerek még több értékes tudást és kêpességet.

    Jó éjszakát és sok örömöt mindenkinek a gyermeknevelésben!

    • Nem, József, ha ezt gondolod, nem érted, amiről beszélek. Nem vagy ezzel egyedül és mindenképpen köszönöm, hogy elgondolkodtál rajta. Ha akarod, megpróbálom elmagyarázni, miért nem arról van szó, hogy a gyengébb jegyeknek kell örülni és miért nem lényeges a színötös.

  7. fezsu permalink

    Szülőként és pedagógusként is kiakasztott a cikk. Nem a sokaknál kihajtott kitünő a lényeg, hanem észszerűen mit várhatunk el a gyerektől. Az iskola gondolkodni is tanít a sok tudást megszűrni rendszerezni, ami kell az élethez. Az állandó bizi posztolástól én is kivagyok

    • Na mesélj, melyik része akasztott ki? Abban már biztosan nem értünk egyet, hogy a magyar iskola nem tanít sem megszűrni, sem rendszerezni, arra meg főleg nem, ami az élethez kell. Én elhiszem neked, hogy te tanítasz ilyet, de minden tanárnak azt szoktam mondani, hogy ez sajnos szart sem ér. Attól, hogy a tanárok kb 1 százaléka csinál valami értékeset, a rendszer maga ugyanolyan borzalmas marad. Persze az ilyen tanárhoz járó gyerekekből valami jobb lesz, megmentik a lelkeket és ez csodálatos, de ettől az összkép semmit nem változik, mert annyira kevesen vannak.

    • Pöttöm permalink

      fezsu… hol az az iskola ami az általad említtt gonolkodásra és rendszerezésre tanít? odaköltöznénk családilag… ok, ha havi többszázezer, akkor nem ér, sajna arra nem telik..

  8. Polonkai Antalné permalink

    Én azt mondanám erre, hogy a gyerekek igen is felül vannak értékelve az iskolában. Főleg alsóban nincs annyi tudás mögötte, mint amilyen nagy elismerést kapnak érte. Azon kívül az a dolga a gyereknek hogy tanuljon, semmi más egyenlőre. Hát ne ünnepeljük már, hogy csinálja a dolgát!

    • Nem gondolom, hogy a gyerekek felül lennének értékelve, inkább nagyon is le vannak szarva. Maga az iskola van felülértékelve, misztifikálva, mintha az valami önmagában csodálatos dolog lenne, a tudás forrása. A tanuláshoz nem kell iskola és az érdeklődést, motivációt ünnepeljük csak. De az iskola maga nem egy szerethető dolog jelenleg.

    • Juca permalink

      Az a dolga a gyereknek, hogy gyerek legyen. Játsszon. Legyen. Nőjön. Haggyuk már ezt az elébb a kötelesség, aztán a jog dolgot, uncsi. Amúgy, ha melózik, érdekli, utánaolvas, gyakorol, miért ne dicsérhetnénk meg?

  9. Krisz permalink

    Némelyik mondat kicsit szélsőséges, de alapvetően egyetértek. Sajnos a mai iskolarendszer azt jutalmazza, aki minél jobban beáll a sorba, és egyáltalán nem azt, aki kreatív, egyéni – emiatt tényleg van, hogy értékesebb pl. egy 4es átlag, mint egy 5ös.

    • a szélsőségesség direkt van, tudnám szépen mondani is, de így jobban esik

  10. furunkulus permalink

    nálunk rohadt nagy baj van az oktatási rendszerrel is és az emberek felfogásával is, ami nyilván nem két egymástól független dolog. az ország kb. 40%-a funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy nagyjából a nevét tudja leírni, olvasni alig. az, hogy bánik a többség a gyerekeivel nagyon jól látszik az egyre több kirobbanó gyermekvédelmis botrányból. aki pedig rettentően felháborodott, jobb lenne, ha magába szállna a gyereke és a gyereke jövője érdekében, leülne, és megkérdezné tőle, lányom/fiam, mi a kedvenc könyved? mi érdekel? mi foglalkoztat? ahelyett, hogy megbünteti mert lett egy négyes a bizonyítványban és így mit fog szólni a szomszéd pistike anyukája, aki mindig színötös.
    szóval kedves Mona, nagyon jó írás, abszolút igazad van, de nagyon kis százalék érti meg miről beszélsz és látja át azok közül is akik egyáltalán el tudják olvasni és képesek értelmezni amit írtál. pedig lehet színötös tanulók voltak áltiban :p

  11. Bunyakovszkij permalink

    Abszolút egyetértek a poszttal. Akár én is írhattam volna. Hogy mennyire igazad van, azt majd be tudom bizonyítani úgy 10-20 év múlva. Addig sajnos el kell viselnünk a fentebbi típusú kocka gondolkodást… De mi akkor már behozhatatlan előnyben leszünk😉

  12. másik anna permalink

    o yes, szuleim tiszta jo szandekbol kituno-bizonyitvany-harcosok voltak, elegge tonkrementem tole pedig van eszem csak masra inkabb hasznaltam volna. a mostani fejemmel fellazadnek inkabb, sajnos akkor a nyugalom erdekeben inkabb nem lazadtam. az aktualis eletkepessegemet nem akarom reszletezni, de tok egyertelmu joideje h ha akkor es ott lazadtam volna akkor most sokkal ugyesebb annakent allnek a labaimon.
    epp 2 napja volt tortenelem erettsegis remalmom, csodas volt, tokeletesen jellemezte hogy mennyit es mit adott nekem az iskola, de legalabbis a tortenelemtanarom (akirol kesobb az igazgato is elmondta h tudja h teljesen alkalmatlan, de sajnos tul regota tanit ott es nincs annyi penzuk hogy kirakjak es vegkielegites, igy inkabb az estisekhez probaljak terelni)

    • édesem

    • Krisz permalink

      Az én szüleim nem foglalkoztak vele, hogy 2es a történelmem a hülye tanár magoló stílusa miatt, közben matek-fizikából 5ös voltam. Teljesen igazuk volt, be is jött.

    • Csete permalink

      A helyesírásodat és íráskészségedet nézve, rád férne még egy kis iskola. A korlátaid, kudarcaid okát másra vetíteni, az egyik jellemzője a sikertelenséget hárító önfelmentő magatartásának.

      • ezt a fajta személyeskedést nem tűröm itt, azonnal hagyd abba

      • másik anna permalink

        haha erre vartam, pont erre, koszonom! a prekoncepcioim stabilan allnak, egeszen megijedtem volna ha a kituno bizonyitvannyal buszkelkedo kommentsereg egyike sem ir vmit a helyesirasomra.

      • ez mindig olyan kínos, amikor valaki a témához nem tud hozzászólni, ezért elkezd személyeskedni

      • másik anna permalink

        amugymeg folosleges vesszok, hello; iraskeszseg, o ertem.

        mona, np, foleg ha nincs egy/tobb gyereke, akibe tovabborokiti ezt a zsenialis erzeket a vilaghoz.

  13. trollpost permalink

    Ritkán írok az internetre, de ez megér pár szót. Az iskola arra való, hogy a gyerek agyát fejlessze. Olyan, mint egy szellemi testnevelés óra. A karkörzés, meg szekrényugrás kapcsán se hallani olyat, hogy “nem az életre nevel”. A szülő dolga, hogy elmenjen a gyerekkel kirándulni, de ha nincs testnevelés óra, akkor a gyereknek élvezet helyett szenvedés lesz feljutni a hegytetőre. Ugyanígy a szülő dolga, hogy gondolkodni, rendszerezni, értékelni tanítson. Egy a gyerekkel megtanított szellemi alap birtokában ez megy, nélküle kevésbé. Nincs olyan, hogy döglött tudás. A memoriternek is megvan a maga helye a szellemi fejlődésben. Persze önigazolásokat gyártani a közepes teljesítményre, meg a kijelölt keretek hibáit sorolni mindig olcsóbb és népszerűbb lesz, mint ugyanezen kijelölt keretek közt letenni valamit.
    Hogy milyen hosszútávú értéket képvisel, ha valakinek 11-12 évesen jó jegyei vannak? Kötelességtudatnak hívják. Akiknek van, azok általában tisztességgel helyt tudnak állni az egyetemen, később a munkában és családi életben is.
    Pontosan mit sikerült egyébként a gyerekeidnek átadni, amire büszke vagy? Azt, hogy egy adott rendszerben kapott értékelést hagyjanak figyelmen kívül? Vagy hogy mindegy milyen a mérce, mert mindig lesznek alternatív magyarázatok, amikkel meg lehet indokolni a középszerűséget, esetleg semmittevést, munkanélküliséget, életelbaszást?

    Tudod, a gyerekeid szinte biztosan nem olyan munkát fognak végezni, ahol a belső motivációjuk, értékrendjük maradéktalanul érvényesül. Ez fantázia. Nézz szét az ismeretségi körödben! Jó eséllyel nem ők határozzák majd meg a kereteket, hanem mások által kijelölt keretek közt dolgoznak majd. Ha nagyon ügyesek, idővel maguk is kijelölhetnek bizonyos kereteket. Ez viszont általában nem azoknak adatik meg, akik színkettessel hagyták el az általános iskolát…

    Ha tudnak ebben a modellben működni, akkor jó eséllyel meg tudják alapozni a saját boldogulásukat. Ha nem, akkor belőlük is – Hozzád hasonlóan – nagyszerű hőzöngő lesz, akik két műszak közt ügyesen le tudják vezetni, miért működik szarul a világ. Magyarázgatás helyett építeni, dolgozni – az sokkal kevésbé fog menni.

    • már a testnevelés órás párhuzamnál látszik, hogy nyilvánvalóan fogalmad sincs az oktatáspolitikáról, a pszichológiáról és a pedagógiáról, úgyhogy nagyon az elején kellene kezdenem a magyarázkodást, ahhoz meg nincs kedvem

      • A személyeskedést az imént kikérted magadnak, te viszont megengedheted? Miért állsz te itt imindenki felett?? Nem lehetnek az emberek eltérő véleményen?🙂

    • Krisz permalink

      Nem ez a kérdés, hanem, hogy sajnos a mai oktatási rendszer nem gondolkodni tanít, hanem bólogatni. És aki ötös, az lehet, hogy simán csak megtanult szó nélkül beállni a sorba, ami egyáltalán nem jó. Persze, nem arról van szó, hogy legyél kettes, hanem csak annyi, hogy jobb egy ésszel megszerzett négyes átlag, mint egy gondolkodás nélkül bemagolt ötös.

    • gondolkodónő permalink

      “Tudod, a gyerekeid szinte biztosan nem olyan munkát fognak végezni, ahol a belső motivációjuk, értékrendjük maradéktalanul érvényesül. Ez fantázia. Nézz szét az ismeretségi körödben! Jó eséllyel nem ők határozzák majd meg a kereteket, hanem mások által kijelölt keretek közt dolgoznak majd. Ha nagyon ügyesek, idővel maguk is kijelölhetnek bizonyos kereteket. Ez viszont általában nem azoknak adatik meg, akik színkettessel hagyták el az általános iskolát” – Így nevelünk alattvalókat a rendszernek. Így nevelünk birkákat, rendszerhű kis fogaskerekeket, akik mindent eltűrnek, míg a kis mikrokörnyezetük nem sérül. Én nem lennék erre büszke…

    • Kedves Trollpost. Köszönet a REÁLIS hozzászólásodért.

  14. gondolkodónő permalink

    Hárman voltunk kitűnők. Mindhárman tudtuk, hogy nem vagyunk azok, hogy van, amiből csak “megadják”, hogy a kitűnőség nem nekünk kell, hanem a tanárainknak (hogy jó legyen a suli statisztikája), a szüleinknek (hogy lehessen villogni az ismerősök előtt… hja, akkor még nem volt fészbúk). Egyikőnk sem lett “kitűnő” felnőtt. Mindhárman “ÁtlagJÓzsik” lettünk. Ilyen vagy olyan formában mindhármunk életében visszaköszöntek a túlzott megfelelési kényszerből eredő problémák. A sokadik osztálytalálkozón már tudtunk röhögni is ezen (volt aki csak sok százezres számlát igénylő külső segítséggel lett úrrá a jelenségen). De egyben megegyeztünk: reméljük, a gyerekünk soha nem lesz kitűnő!

  15. én permalink

    A kitűnőség attól függ, hogy a gyereknek esze van-e hozzá, vagy csak kényszerből teszi-e… Abban egyetértek, hogy nem jó az oktatási rendszer, és hogy a jegyek nem az igazat tükrözik, de abban nem, hogy az iskola felesleges lenne.. (És ezt úgy, hogy ma fejeztem be az érettségit) Ugyanis csak gondoljunk bele a középkorba… Ott az emberek nem voltak iskolázottak, nem tudtak olvasni, írni. Nem tudták a dolgokat értelmezni, mert nem tanították meg őket. Simán megvették az egyháztól a megváltást (míg azt, mint tudjuk Jézus adja, és nem az egyház). Viszont volt 1 gondolkodó személy (aki mellesleg iskolázott volt😉 ), és megváltoztatta a dolgokat…
    Igenis megtanítják az embereket a gondolkodásra, az értelmezésre, arra, hogy a dolgok mögé lássanak, és tanuljanak mások hibájából. Nem tudom, hogy ki olvasta Lois Lowry-tól Az emlékek őre című könyvet, vagy látta a filmet. Ajánlom. Ebben is arról van szó, hogy az emberek dolgozni tanulnak már gyerek koruktól (mondjuk én csak a filmet láttam, de elolvasnám), semmit nem tudtak a történelemből, és BÓLOGATÓ JÁNOSok lettek.. Ráadásul a gyerek az iskolában megtanul szocializálódni, kapcsolatokat kiépíteni, kommunikálni. A matek, a fizika arra jó, hogy következtetni tudjon, hogy logikusan tudjon gondolkodni.. A biológia meg alap tudás, mert nem mindegy, hogy számunkra a róka az elefánt-e, vagy róka.. Vagy, hogy a levél az maga a fa-e, vagy csak egy levél… És a saját szervezetünkről sem árt tudni néhány dolgot (pl. menstruáció, különböző betegségek, stb…). A nyelvtan, meg megtanít helyesen írni, például😉. Mégsem adhat le az ember egy önéletrajzot, úgy, hogy azt se tudja, hogyan kell csinálni, és tele van nyelvtani hibával…
    Mindenkinek megvannak a saját képességei, hogy miben jó.. És igen, az oktatási rendszer nem sokat gondol ezekre. De másra igen. És ez fontos. És nem, nem vagyok Bólogató János. Ugyanis nem hagyom, hogy csak úgy irányítsanak, pedig alsóban kitűnő voltam, és mindigis számított számomra az eredmény.

    • Krisz permalink

      Természetesen kell az iskola, nem ez a kérdés, hanem az, hogy a koncepció rossz. És természetesen arról sincs szó, hogy a kitűnő rossz, a rossz jegyek pedig a jók, hanem arról, hogy (bizonyos korlátok között) nem igazán ez határozza meg, hogy aztán valaki tényleg mennyit tanul és mennyit hasznosít a tudásanyagból.

    • gondolkodónő permalink

      Én azt kívánom Neked, hogy TÉNYLEG ne legyél Bólogató János. De – és ne haragudj meg, hogy ezt írom, nem bezzegezni akarok, csak ténymegállapítok – az, hogy az leszel-e, az majd a következő tíz évben derül ki. Akkor, amikor a munkahelyeden, meg abban a bizonyos nagybetűsben kerülsz olyan helyzetekbe, hogy ki kell állnod magadért és másokért, szembemenve a “szokásos” normákkal, na akkor derül majd ki, hogy bekapcsolnak-e a jó öreg iskolában sok év alatt kialakult “birkareflexek” (és ezzel nem Téged minősítelek, hanem a rendszert), vagy maradt valami más.
      Egyébként azzal egyetértek, hogy iskola kell – szerintem ezt nem is kérdőjelezte meg a posztoló sem – de az iskola célja nem lehet uniformizálás. Pont a mindenkiben rejlő lehető legjobb előhozása, a személyiség fejlesztése volna a cél, ami nálunk egyáltalán nincs. A magyar iskolarendszerben a személyiség, az egyediség, a máshogy gondolkodás kifejezetten hátrány.

      • Pöttöm permalink

        gondolkodónő, megint leírtad a válaszaim😉 köszönöm!!

  16. Gábor permalink

    Te tuti megbuktál gyerekkorodban és irigykedsz a jó tanulókra!!! Ez másról nem szól csak erről, irigykedés mint általában a mai világban. Ez a szánalmas amit te művelsz, műveltkém, elrontani büszke szülők örömét……..Üdv.

    • Krisz permalink

      Itt nem jó/rossz tanulókról van szó, hanem csak arról, hogy a kitűnőség mit jelent. Az én átlagom pl. mindig 3,5-4 között volt általánosban meg gimnáziumban, aztán egyetemen, amikor már nem azt díjazták, hogy hogy magolok meg hogy állok be a sorba, kitűnő lettem.

    • gondolkodónő permalink

      Így van. Az én átlagom meg mindig mindenhol kitűnő volt (kivétel a középiskolai “dobjuk el a jókislányszerepet” akciós két év alatt…:)), mégis egyetértek. A rendszer, a jegyek, a nagy büszkélkedés sokkal inkább teher a gyereknek, mint öröm. És ugye az iskolarendszer a gyerekről kéne hogy szóljon, nem a büszke mamárólpapáról és az intézményről?

  17. Tokeletes megfogalmazas. Szerencses a gyereked, hogy ilyen edesanyja van. En pedig kicsit jobban hiszek a vilagban.

  18. Liliom permalink

    Gondoltam, hogy megosztó lesz ez az írás de, hogy néhányan ennyire félreértik, azt nem gondoltam. Én nagyjából egyetértek a poszttal. Személyesen véleményem, hogy a jegyek valóban nem tudják visszatükrözni a gyerek tudását és fôleg nem a belefektetett munkáját. Eleve nem egyforma képességekkel indulunk neki az életnek. Akinek jók a képességei, könnyen, gyorsan tanul, annak minimális erôfeszítés a jó jegyeket produkálni. Viszont aki szerényebb képességgel rendelkezik annak bizony sokkal több munkájába került mondjuk a közepes jegyek elérése. Akkor nem ôt illeti nagyobb elismerés? Önmagához képest sokkal többet lerakott az asztalra mégsem lehet büszke rá a szülô? Mégsem lehet büszke magára? Nem voltam soha kitûnô mégis kiválóan elboldogulok az életben, a gyerekeim Sem kitünôek de ezt soha nem is vártam el tôlük. Azt szeretném ha kiegyensúlyozottak és boldogok lennének nem gyomorgörcsös kitünôek . Ja és nem gondolom, hogy ha valaki nem szerez diplomát akkor összedôl a világ. Lassan a sok diplomás nem talál egy jó szakembert ( Igen , aki csak 2-es,3-as tanuló volt általánosban) aki felépíti a házát, megjavítja a kocsiját, cipôjét vagy megvarrja álmai ruháját a nagy napra. Nem fontos, hogy mindenkibôl “agysebész” legyen.

  19. Vernyogi permalink

    Szívemből szólt… olyannyira, hogy a biziosztás körül nagy naivan én is kiposztoltam a gyerek bizije helyett a véleményemet; azóta minden jelesbiziposztoló anyatárs megorrolt rám. Családon belüli példa: egyeske színjeleske gyermekecske gimi végéig, ketteske nyíltan hülyének nézett későn érő típus. Egyeske egyvalamit nem tanult meg a suliban: kezelni a kudarcot… lett is belőle összeomlás. Ketteskének ez a skill ellenben már a vérében van és tanul is belőle. Fiam sni-s múlttal, diszlexia határán mozogva, állandó fejlesztés mellett, motiválatlanul és döglustán hozott össze egy olyan bizit, amit ugye nem mutogatunk🙂 – de van egy kiváló és egy jeles is a sok közepes-jó között, na, azokra méltán lehetünk büszkék a poronttyal, mert ezen a két területen tényleg van benne kraft. (Csak csendben jegyzem meg, hogy míg tavaly még én is csesztettem a jegyeivel, semmiben nem mutatott fel kiugró eredményt – idén hagytam a fenébe, erre csendben javított, és ki is tűnt egy szűk területen.) De az iskolai eredményeinél ezerszer büszkébb vagyok a humorára, a fantáziájára, az ötleteire és az érzékenységére… És ki tudja, miből lesz a cserebogár.

  20. “Még mindig meglep, hogy egyébként értelmes, szimpatikus ismerőseim képesek lefotózni a gyerekeik kitűnő általános iskolai bizonyítványát és okleveleit, majd azokat örömteli ujjongással közzétenni.”

    Próbálom megfogalmazni, mi az, ami baromira zavar ebben a posztban. Mintha egy díjátadón, amikor épp a gratulációk zajlanak, felállna valaki a közönségből és felkiáltana: “Ti erre vagytok büszkék baszki?”.

    És ha igen? Büszkének lenni jó érzés. Szülőnek is, de legfőképpen a gyereknek. És ha van mire büszkének lenni, akkor hadd legyen rá büszke, mi pedig adjuk meg barátainknak, ismerőseinknek az elismerést Facebookon. Mindenki jól jár, mindenki jól érzi magát tőle.

    Lehet, hogy a Te szemedben – a saját rossz tapasztalataid alapján – egy alsós bizonyítvány nem képvisel olyan értéket, amire büszkének lehetne lenni, de meglep, hogy egyébként értelmes, szimpatikus bloggerként képes vagy ilyen posztot írni és örömteli ujjongással közzétenni (remélem érződik, hogy mennyire leminősítő mások számára a vélemény ilyen formában történő kifejezése).

    Én szinte biztos vagyok benne, hogy az értelmes és szimpatikus ismerőseid sem kizárólag azért posztolják a bizonyítványokat, mert szerintük azok hosszútávú értéket képviselnek és ők is ugyanúgy tisztában vannak a magyar iskolarendszer korlátaival és problémáival, de mindezek ellenére, vagy mellett mégis büszkék a gyerek teljesítményére.

    • hallohallo permalink

      egyetertek veled.

    • igen, én a díjátadókon is szívesen felállnék, ha szarért osztanak díjakat, nehezen befolyásolható külsőségekkel a véleményem. és nem az a célom, hogy mindenki számára értelmes, szimpatikus blogger legyek, akkor nem ezekről a témákról írnék. meg hát nem is érdekel a legtöbb ember véleménye.

  21. innocent permalink

    nemtom, az en legkisebb fiam szarik a tarsadalom ertekrendjere es elvarasaira…..minden targybol nagyon rossz jegyei voltak, feltehetoen unatkozott az orakon….ellenben minden sakkversenyt megnyert, most attert a pokerre….es abban is jo….most akkor mi van?

  22. ors2005 permalink

    Egy jó pedagógus akármilyen oktatási rendszerben megoldja, hogy a gyerekek megfelelő módon legyenek terhelve, fejlesztve, stb. Azt megértem, hogy ahol egy iskola van elérhető közelségben, ott a szülők ki vannak szolgáltatva a sorsnak, hogy kit kapnak tanítónőnek, de a városokban, ahol több iskola van, módunkban áll változtatni, ha ennyire nem vagyunk elégedettek. Budapesten meg pláne felháborítónak érzem, amikor a szülők szidják az iskolát, amikor ők választották azt a gyermeküknek. Igenis vannak jó iskolák kiváló pedagógusokkal, csak utána kell járni! És ott tényleg érték a kitűnő bizonyítvány, büszke lehet rá a gyerek, a szülő!

    • Már hogy a fenébe oldaná meg, ha nincs hozzá eszköz például? Ha nincs kréta, papír és meg van félemlítve? Nyugodtan háborodj fel, de ezek szerint nem ismered valódi mélységében a kínálatot. Vagy a keresletet.

    • gondolkodónő permalink

      Azért arra kíváncsi lennék, hogy szerinted egy jó pedagógus mit tud tenni egy olyan rendszerrel, ahol gyakorlatilag óráról-órára le van bontva, hogy aznap mit kell tanulnia a gyereknek, és a tanagyan annyira sok, hogy nincs idő megállni, ha valaki valamit nem ért. Már csak azért sem, mert pl. központilag adják meg a dolgozat kérdéseket, és azt is, hogy hányadik órán kell azt megíratni a diákkal. A jó pedagógus főlé pedig kineveznek ugyan egy igazgatót, de a munkáltatója a Nagy Közponi Hivatal, ahol senki nem ismeri őt, sem a munkásságát, tehát bármit vét a Nagy Központi REndszer ellen, nyugodtan kirúghatják. Főleg, hogy a jó pedagógust is figyeli a tanfelügyelő, és kész bármikor jelenteni, hogy bizony volt képe megállni, mert Lajoska és Gizike nem értett valamit, és a 20. órán még CSAK a 18. órai tananyagnál tartottak. Szóval azért kíváncsi lennék, hogy szerinted ebben a rendszerben hogyan kezeli a pedagógus pl. azt, hogy míg Jancsika szülei naponta leülnek vele tanulni, mert Jancsika egyetlen szemefénye anyának és apának, addig mondjuk Gézukát egyedül neveli anyukája másik 2 tesójával, és ezért látás és mikulás között dolgozik. Gézuka meg kicsit lassúbb mint Jancsika… Szóval nem, akármilyen oktatási rendszerben nem tud egy jó pedagógus sem semmit tenni. Vannak túlközpontosított, túlságosan tananyag és intézmény centrikus oktatási rendszerek, ahol a gyerek nem fontos, a pedagógus keze meg gúzsba van kötve. És hopp… a magyar oktatási rendszer egész véletlenül pont ilyen. Itt már nem az számít, hogy jó -e a pedagógus. Annyira kevés az eszköz a tanárok kezében, hogy lassan semmit nem tehetnek a gyerekekért. Gondolom te is olvasol újságot, és tisztában vagy vele, hogy azokat az időket éljük, mikor a tanári kar és a szülői közösség közös megelégedésére dolgozó igazgatók csak úgy repülnek a sulikból, és kerülnek a helyükre a Hivatal szerint megfelelő ejtőernyősök, nem foglalkozva azzal, hogy a tanári kar és a szülői közösség sem támogatja az adott embert. Ami az oktatásban most folyik, az nagyon komoly gondokat fog generálni, cSak mire a szülők ebbe belelátnak, és rájönnek mi történik, sajnos késő lesz.😦

  23. Nóra permalink

    egy jó pedagógus mindent megold….. a rossz meg szuper jó tanítási rendszerben is rossz. A motivált gyerek bármilyen feleslegesnek ítélt dolgot is meg tud jegyezni. Aki meg lusta és érdeklődés hiányában szenved azt a finn rendszer sem menti meg. Nagyon sok múlik rajtunk szülőkön, már kisgyerek korban sokat kell magyarázni mesélni…… S akkor majd nem teszi be a macskát szárítás céljából a mikróba az egykori “okos”
    diák. Magyarázni, kisérletezni stb. Ne mindig az iskolát szídjuk!

    • de, a kutatási adatok szerint a megfelelő oktatási rendszer igenis megmenti a gyereket. és nincs sem lusta, sem érdeklődés hiányában szenvedő gyerek sem. nem is értem, honnan szeded ezeket a dolgokat? tapasztalat? mert akkor szakadjunk el attól a néhány gyerektől, akit ismersz.

    • Pöttöm permalink

      nóra… nanana… a finn rendszer pont hogy megment. vagy számos segítő iskola és rendszer. nézd meg komolyan az afrikai falvakból egy egy ó taártól mennek orvosnak mérnöknek gyerekek. pedig hidd el se nem magyarázott, se nem mesélt nekik az anyjuk apjui, valakinek nem is él, mire suliba megy. pont erről kéne szóljon az iskola, hogy változtatni tud a dolgokon. nemkonzerválni a társadalmi különbségeket. tudod szülő bárki lehet. tnárnak viszont diploma kell. na ne ár hogy a tanárnak nem feladata a otiválás stb… ne röhögtess.. anyagotleadni, felolvasni a szomszéd mari néni is tud 6 eleivel. ahhoz nem kell diploma.

    • gondolkodónő permalink

      A szuper jó tanítási rendszerben nincs rossz pedagógus. A finn oktatási csoda épp ott kezdődik, hogy a tanári fizetés és a tanári szakma preszítzse oly magas, hogy 10x túljelentkezés van a tanári szakokra, így a legremekebb és legtehetségesebb emberek közül választják ki a nagyon magas színvonalú képzésre a legjobbakat. A finn rendszer nagyon jól tudja, hogy az iskolába bekerülő kisgyerek se nem lusta, sem az érdeklődés hiánya nem jellemzi, hanem a rendszer teszi ilyenné. Ezért a rendszer olyan, hogy minden gyereket követ, ha kell kiemel, ha kell felzárkóztat, ha kell hozzásegíti a tanulási nehézségek megoldásához. A finn rendszer az, ami legjobban csökkenti az esélyegyenlőséget, ahol akkor is egyforma esélyed van egyetemi diplomára, ha a legtávolabbi faluban a legszegényebb család gyereke vagy, és akkor is ha a leggazdagabb nagyvárosi ficsúrnak születtél. És az oktatási rendszernek ez lenne a lényege: esélyt adni.

  24. Pöttöm permalink

    az oldal gazdája megtisztelne, ha kijavítaná a gépelési hibáim😉 félkézzel kétfele beszélve, így (nem) ment.. mielőtt valaki belekötne… akkor minek küldtem el? ugyanazért amiért félkézzel gépeltem, nem tudtam épp figyelni, és elment… most meg már nem lehet javítani… c’est la vie…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: