Skip to content

Húsos

June 22, 2015

Két új projekten is dolgozom, amik elviszik a kreatív energiáim, azért nem írok. Meg hát kicsit elegem is lett ebből a sok egoteregetésből, unom magamat. Persze ez a kajás poszt is velem kezdődik azért, bocs.

Szóval nem tudom pontosan, miért, de az utóbbi két hétben megint nem tudok enni. Mondjuk kevesebbet is futok, viszont járok táncra, úgyhogy lefogytam. A kulináris válságom odáig jutott, hogy miközben van itthon megfőzhető kaja, képes vagyok főtt tojást enni konzerv kagylóval. Najó, igen finom konzerv volt, még a Lidl spanyol hetéről maradt. Fura módon viszont, ha valaki más főzi meg, sokkal szívesebben megeszem, úgyhogy igyekszem külső forrásból visszatáplálni magam.

Múlt héten megint rendeltem például az Udonból, amit Isoldénél ettem először és egyből beleszerettem a red curryjükbe. Annyira bejött, hogy a születésnapomon is azt ettem. Most nem volt semmiféle alkalom, csak az ember, akivel már nem járunk (ne kérdezzetek semmit légyszi) utálta, hogy éhes vagyok és el akart vinni enni, de ahhoz nem volt kedvem és akkor jött az Udon. Nyilván erősen befolyásolta az ítélőképességem, hogy napok óta éheztem, de emlékeim szerint az első és a második alkalommal is majdnem ugyanolyan finomnak találtam. Mondjuk akkor nem adtam ki az utolsó falat után még öt perccel is kéjes hangokat. Azt is hozzá kell tennem, hogy nem ettem még máshol red curry-t, de biztosan fogok, mert ez a koncepció igen közel áll a szívemhez. A képen valami más kaja van, persze hogy nem fotóztam, csak toltam az arcomba.

35128_1024

A hétvégén Martonvásáron nyaraltam, vagymi és némi joggal tartottam a helyi kajakiszállítástól. Az fel sem merült bennem, hogy főzzek, mondom, nem megy ez most nekem. Úgyhogy indulás előtt betértünk a Nyugatinál lévő törökbe, odajár a gyerek és az apja, ami ugyan nem mondható hihetetlenül releváns véleménynek, de mégis valami. Valami zöldséges csirkét vettünk, tejberizst is naná, és azt mondhatom, hogy ehető volt. Ugyanennyi pénzért biztos találtam volna jobb kaját is, de ez most így praktikus volt.

Ma pedig a gyerekkel agyagbeszerző körútra indultunk a Nagymező utcába. Először botor módon pizzát ígértem neki, de aztán rájöttem, hogy nekem hús kell. Ennek az éhezős időszaknak valahogy a hús a lényege, lehet, hogy ezért sem főzök, mert nincs kedvem sem főzelékhez, sem tésztához, csak valami állati fehérjét ennék, de azt meg aztán tényleg csak akkor csinálok, ha igazán jól esik a folyamat. Szóval menet közben próbáltam a gyereket a Meat&Sauce felé terelgetni, persze rohadtul fel volt háborodva. Nem túlzok, legalább 15 percig tartott az egyezkedés és kóstolgatás, hogy akkor mit eszünk és hogyan. A személyzet baromi türelmes volt és igen rugalmasak is, bár nem értették, hogy miért szórakozom ezzel a kis köcsöggel. Végül némi kényszerítés és a sült krumpli, meg a túrógombóc segített. Tulajdonképpen még szerencsés is vagyok, mert a gyerek szereti a kacsát, meg én is szeretem és az mindig van a húsos fiúknál. Kész voltam feláldozni a bazsalikomos-fetás szószt is a látóhatár-tágítás oltárán, de a kiszolgáló fiú az utolsó pillanatban megszánt és az én felembe belekent egy adagot. A nehéz kezdet ellenére én totális sikernek értékelem a kezdeményezést, a gyerek mindent megevett és a ketchup hiányán túllépve azt mondta, nagyon finom a sült krumpli. Huh, csodás érzés, hogy tele van a hasam.:)

meat

 

 

From → gyerek, kaja

2 Comments
  1. másik anna permalink

    jezusom mennyire elojott most amikor nemetorszagban lenyegeben szeptembertol februarig egyszeruen nem ettem. kimentem olyan 44-es merettel majd vettem karacsony elott magamnak egy 38-as farmert. pont ez volt, keptelen voltam fozni magamnak es megenni, tetezte hogy orult keves penzem volt, sztem vegig piritost ettem sajttal es keves tormaval illetve miso levest, kizarolag ezeket voltam kepes megenni.
    aztan beuszott a kepbe a roman szeretom (aki aztan pasimma lett), onnantol vidaman foztem es ettem, azota is pirulok h ennyi kellett az eveshez. anna az eletkeptelen.

    figyu ha ennel olyat amit en csinalok, abban a pillanatban irj es megcsinaljuk!! tudok jokat, nyilvan pici a palettam de amit tudok azt kimaxolom. edesseget is, ha sutit akarsz akkor megbatrabban szolj. tenyleg.

    • de édes vagy, köszönöm:) pont ebben vagyok most, hagyom, hogy más emberek etessenek, holnaptól épp elég jó dolgom lesz egy darabig:)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: