Skip to content

Szerelmes

February 12, 2015

Bár továbbra is végtelenül károsnak és veszélyesnek tartom a romantikát, szerelmes szeretek lenni. Képes vagyok szenvedélyes érzelmeket táplálni emberek, könyvek és filmek iránt is, nem baj, ha nem járunk. De a romantikus filmek nagy részét igyekszem kerülni, mert jellegüknél fogva hazugok. Általában a legfontosabb részek maradnak ki a történetből, azok, amiktől hihetővé válna. És amitől egyből kínos és taszító is lesz a nézők többsége számára, mint a This is 40 vagy a Before Midnight. De azért néha vannak legalább jó részek, pont mint igaziból.

Az elmúlt pár hétben rengeteg filmet láttam. Nem jegyzeteltem rendesen, hogy melyik milyen volt, de két jelenet igazán megmaradt. Bár a Tracks egyáltalán nem szerelmes film a szó hagyományos értelmében, azért mégis valami olyasmi, csak nem egy pasi a vágy tárgya, hanem Ausztrália. Már az első trailertől kezdve nagyon meg akartam nézni, pedig önmagában nem tűnik annyira érdekesnek, hogy egy huszonéves csaj úgy dönt, gyalog átvág az országon három tevével és egy kutyával. Kifejezetten kerülöm az ilyen kimegyek a pusztába és megvalósítom önmagam filmeket, legalábbis, ha férfiakról szól, mert végtelenül unalmas már ez a sztori. Tudom, hogy ez fontos hiány a fiúk életében, hogy nincs beavatás és vadászat, ahol végre egyedül megölhetnek valamit, de nem érdekel, oldják meg. És én sem érzem szükségét, hogy elmenjek valami zarándokútra és ezzel bebizonyítsak valamit. Szerencsére Robyn Davidson, amikor annak idején nekiindult, csak a pénz miatt vállalta el, hogy írni is fog az útról, alapjában véve egyszerűen bekattant, gyakorlatilag mindenki hülyének nézte. Tényleg furcsa lány volt, mostanában sem mondható átlagosnak, de azt mondjuk tökéletesen át tudom érezni, milyen amikor az ember szeretne tökéletesen egyedül lenni. Úgy, hogy több kilométernyi távolságban ne legyen ember körülötte. Nem állítom, hogy képes lennék tényleg el is viselni, de szeretném kipróbálni. Persze egy ilyen út gondolom, sosem olyan vonzó vizuálisan, mint ahogy azt a Tracks-ben bemutatták, bár az eredeti National Geographic képek is baromi jól néztek ki. Nyilván, Rick Smolan elég jó fotós. És még igazán kellemes előadó is, nagyon értelmes és kedves előadást tartott a projektről, érdemes volt végignézni és egy csomó dolgot megtudtam Robynről, ami a filmből nem volt egyértelmű. Mia is jó volt a filmben, ahogy utánaolvastam, elég pontos volt a történet, hasonlít is Robynra rendesen. Szóval szép volt, szerettem, bele is kezdtem róla egy hosszú posztba, amit sosem fogok megírni, mert túl személyes lenne. De ma egy másik film másik jelenete kapcsán rájöttem, hogy a Tracks-ben láttam az utóbbi idők egyik legdrámaibb jelenetét. Kicsit épp felálltam, a mosogatóhoz mentem, de közben hátra-hátranéztem, hogy mi történik. És akkor egy kockából már tudtam, mi lesz. És az lett. Az a fajta döbbenet volt, amikor a szád elé kapod a kezed és hiába vagy egyedül, felkiáltasz, hogy nem, pedig teljesen felesleges. Nem volt rövid, nyugodtan zokoghattam percekig és ismételgethettem magamban, hogy nem, ez nem lehet. De. Másnak biztos nem annyira, nálam most igen.

tracks_movie_7

De nem csak ordítva sírok, néha üvöltve röhögök is szerencsére. Ez sem gyakori a filmeknél, mert azért annyira nem viccesek sajnos. De a lányom azt mondta, a That Awkward Moment tényleg jó, benne volt Miles Teller is és a Whiplash-hez még mindig nincs kedvem, hiába hittem el Isoldénak, hogy Pándi Balázs mondása ellenére érdemes. Mondjuk a film egyik legnagyobb előnye, hogy szerényen rövid. Nem volt rám különösebb hatással ennek a három pasinak a szerencsétlenkedése, de nem is idegesített nagyon. A romantikát sem tolták nagyon túl és néha tényleg cukik voltak. Viszont volt egy rész, aminél megint csak tátott szájjal néztem, hogy ne már. És amikor láttam, hogy de mégis, baromi hosszan és igen hangosan röhögtem. Azt kell, hogy mondjam, már csak ezért a jelenetért megéri. Ezen kívül még Chelsea ruháit szerettem.

That-Awkward-Moment-Mackenzie

 

From → film

7 Comments
  1. flamingjune@freemail.hu permalink

    JJaajjj! Ha nem bánod, osztoznod kell velem a szerelmeden, mert nekem is az én filmje volt tavaly, utána meg az év könyve a “Kevin”nel megosztva. Ja, és Miába is szerelmes vagyok, nem szabad elfelejteni.

  2. flamingjune@freemail.hu permalink

    Papiron.

    P.S.:A múltkor kerestem a Zadie Smith-es posztot, Fb-n is, de nem találtam. Ajánlásotokra elolvastam a White teeth-t és egész jó volt. Nem tökéletes, és helyenként kifejezetten vontatott, de nagyon sokszinü és érdekes, és ha belegondolok, hogy 24 éves volt, amikor irta!

    PPS: Már akartam kérdezni párszor, ismered a Kids are all right cimü filmet? Mia, meg persze Mark Ruffalo és persze Julianne Moore és nem utolsó sorban Annette Bening. Na meg a film is jó🙂

    • flamingjune@freemail.hu permalink

      Amúgy sejtem, melyik jelent lehetett az a Tracks-ben…

    • én még mindig nem voltam képes elolvasni egyetlen Zadie Smith könyvet sem sajnos. Kids are allright megvan, folyton Mark Ruffalo filmeket nézek:)

      • Ha ér ide Zadie Smith kommentet írni…🙂 Éppen Mona katalizált, hogy újra nekifussak a Fehér fogaknak, ezúttal utoljára.🙂 Tényleg egészen jó, sokszínű, gazdag regény, de próbáltam megragadni, miért akadtam el benne annyiszor, és arra jutottam, hogy az első felében csak mesél emberekről, akiknek érdekes a sztorija, de igazából nem annyira érdekes emberek, nem lesznek számomra érdekessé, fontossá, ismerőssé. Megmaradnak sztoriszereplőknek. Aztán később, amikor a fiatalabb generáció a téma, sokkal erősebb lesz a közelség, az a gyanúm, hogy mert neki is erősebb, ebben benne van a saját élete, tapasztalása is. De ez csak hipotézis, mindenesetre nagyon érdekel, mit írt, amikor már több volt, mint 24 – nem mintha ne lehetne 24 évesen csúcsot írni, de a Fehér fogak nekem nem a csúcs. Ja, és teljesen váratlanul ugranak elő a szövegben nagyon szép, sűrű mondatok.

      • bárhová ér:) igazán hízelgő, hogy a nálam olvasottak miatt vágtál bele ZS-be, és így meg különösen kínos, hogy én nem olvastam el végül:) de tetszik, amit mondasz róla, hátha én is végre

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: