Skip to content

Gyűlölős

December 8, 2014

Nem ezt kéne csinálnom, határidőm van ma, de muszáj letenni magamról az érzést, úgyhogy most a testekről fogok írni.

A nagylányom kérdezte, hogy beszóltak-e már a ruhás cikksorozatom kapcsán, amiben ugye főleg én modellkedem mostanában egy barátnőmmel, hogy milyen rondák vagyunk. Nem is egészen értettem, mire gondol, mert hát szépek vagyunk, vaze, kinek lehetne velünk bármi baja.

Az utóbbi években a korábbinál jóval kevesebb emberrel érintkezem valóságosan, de persze a blognak köszönhetően virtuálisan viszont egyre több barátom van. Lassan nő az olvasók száma, mert valahogy nem vagyok elég szélsőséges. Nem vagyok igazán sem cuki, személyes, dühös – mindenből van egy kicsi, de valójában elég semmilyen vagyok a rendes blogokhoz képest, amik jobban beszippantják a népet. Cserébe itt nagyon sok gondolkodó ember van, akikkel lehet vitatkozni is és érdemes odafigyelni arra, amit mondanak. De az is egyértelmű, hogy hatással vagyok rájuk/rátok, ami elképesztő érzés és tökéletes ellentételezés a munkáért, amit beleteszek.

Mivel jó arcok a barátaim (bár velük is szoktunk vitatkozni) és az olvasóim is, egyfajta burokban élek, ez tény. Hogy ez jó vagy sem, az most mellékes, de így van. Félszavakból kb. És bár az ügyfeleimtől rengeteget hallgatom, kinek mi baja van a saját testével, azért ezen a területen is van egy minimális konszenzus, hogy ha nem is megy, de az lenne a jó, ha képesek lennénk mindannyian szeretni a testünket. Azt gondolom, a mások testének elfogadása területén is eléggé egyet értünk. Nekem sem tetszik egy csomó ember és istenem, hányat, de hányat tudnék jobban öltöztetni, még a közeli ismeretségi körből is, de amíg nem kérik, nem mondom, mert mi közöm van hozzá? (Najó, néha felajánlom, most lehet, hogy lesz egy pilot projekt a franciatanárommal.)

Ugyanígy nagyon keveset nézek divatlapokat online és offline egyaránt, tévénk meg ugye nincs és a sorozatokban, filmekben is kifejezetten keresem az olyanokat, ahol minél többféle férfi és nő szerepel – rohadt nehéz ám és persze csak bizonyos határok között mozog a kínálat. Szóval egy meglehetősen toleráns állapotban vagyok egy ideje, bár nem mondom, hogy ne lehetne ezen még dolgozni. Úgyhogy tényleg teljesen megdöbbentett, amikor a legutóbbi ruhás cikknél néhányan vették a fáradságot, hogy beírják, milyen igénytelenek és csúnyák vagyunk a barátnőmmel és mennyire nem szabadna rajtunk divatanyagot fotózni. A ruhákat is ekézték persze, de az sokkal kevésbé érint, bár azon is meglepődtem, mindegy, nem tudják, miről beszélnek szegények.

Őszinte leszek, egy kicsit rosszul is esett, bár azon tényleg röhögtem, amikor valaki felháborodott, miért nincs rajtam melltartó. De inkább csak nem értettem, hogy miért tesz valaki időt és energiát ilyesmibe? Szóval a szokásos, megpróbáltam megmagyarázni, miért volt ilyen fontos verbalizálni a gyűlöletüket. Az egyik ok szerintem a szeretet ünnepe. Majd egyszer lehet, hogy elmondom, miért utálom annyira a karácsonyt, de az konkrét tudományos megfigyelés, hogy december 24-hez közeledve iszonyatos feszültség gyűlik fel az emberekben, a nőkben különösen. Aki engem olvas, annak szerintem felesleges elmagyaráznom a jelenség hátterét. Szóval szerintem ez az egyik tényező, de ez inkább csak egyfajta irányadó hangulat valószínűleg.

Az igazán lényeges ok a saját testük gyűlölete. Hírességek fotóival kapcsolatban is az a tapasztalat, hogy azok szeretnek a legjobban leszólni általában más nőket a tökéletlenségükért, akiknek a legtöbb problémájuk van saját magukkal. Ha pedig egy magamfajta teljesen átlagos nő (egyébként szerintem kurvára messze az átlag felett vagyok sajnos) merészkedik beállni egy divatanyagba modellnek, az aztán tényleg felháborító. Hát ez azt hiszi magáról, hogy ő a Cindy Crawford? Nyilván nem hiszek magamról semmi ilyet, eleve igyekszem csak saját magamhoz hasonlítani magam és a modellek külsejének aránylag kicsi szerepe van az életemben. (De azért még mindig van, ez is tény.) Abban viszont egészen biztos vagyok, hogy ha nem csak 32-34-es méretű, fehér, hosszú hajú, 175 centis nőket látnánk a médiában, az mindenkinek jót tenne.

fotó: http://ourbreasts.org/

tumblr_necamxVRQz1s2e5eio1_500

Mert ha minél több, hozzám, a barátnőmhöz és az átlagos emberekhez hasonló nővel és férfival lennének tele a filmek, sorozatok, magazinok, a népesség nagy része nem lenne kénytelen utálni saját magát, amiért nem elég jó. És ha a médiában reprezentált bárki hasonlóságot árul el a népesség nagy részével akár külsőleg, akár belsőleg, talán még örülnének is azok a drága olvasók és nem őrjöngenének azon, hogy xy milyen kövér, ráncos, szőrös, öreg, igénytelen, stb.

fotó: http://baretobush.tumblr.com/

tumblr_n1vcciYVz11sj3nito1_500

A média változására még elég sokat kell várni, de itt a neten nem annyira nehéz a dolog, egyetlen guglis keresésből egy rakás linket lehet találni, ahol átlagos nőket és férfiakat nézegethetsz, akár tematizálva – oké, pasikban nehezebb, de nem lehetetlen. Ha épp azon gondolkodsz, hogy visszanöveszd a punciszőrödet, amiben erősen támogatlak, a Growing out my bush a te oldalad.  Ha szeretnéd a melled jobban megkedvelni, az egyik opció az Ourbreasts.org, tele remek infókkal is egyébként, nem csak képekkel. Ha meg arra vagy kíváncsi, milyen sokfélék a nők meztelenül és még lábuk közé is szeretnél benézni, a Real Women’s Bodies jó hely lehet. Ezt a három oldalt egyébként ugyanaz az ausztrál csaj csinálja, mély tiszteletem neki. De telis tele van hasonlókkal a web, tényleg.

Teljesen biztosra ígérem, hogy ha három hónapon keresztül minél kisebbre veszed a mainstream média fogyasztásod, viszont jelentősen megemeled az átlagos emberekről készült képek nézegetését, érezni fogod az eredményt, amikor a tükörbe nézel. És a többi embert is szebbnek fogod látni valószínűleg.

real-mens-bodies-5

From → beauty, feministás

7 Comments
  1. Milla permalink

    Igen, mikor olvastam a cikket eszembe jutott, hogy milyen bátor dolog tőletek, hogy magatokat fotózzátok. Nem azért, mert ne lennétek gyönyörűek és ráadásul valósak, hanem mert úgy is lesz pár ember, akinek valamiért az esik jól, ha gonosz megjegyzéseket tehet (névtelenül) online.
    A melltartó nélküli képnél pedig még el is mosolyodtam, és az futott át az agyamon, hogy a főszerkesztő ezt nem kifogásolta…? Nem tudom Mester Dóráról mit gondolsz, de őt onnan elküldték, mert túl nyíltan beszélt tabukról (ha jól tudom), és a képről is ez ugrott be.

    • Elképesztő, hogy egy pár mellbimbó ennyire irritáljon embereket.:) Mester Dóra meg profi és nagyon jól csinálja, ha valahol, hát pont egy nőknek szóló oldalon fontos helye lenne.

      • Milla permalink

        Igen, én is azt gondolom. Nagyon szerettem a cikkeit, amíg voltak.

  2. isolde permalink

    Csak lazán kapcsolódik, de számomra tök érdekes volt a Bede cikke az anonim kommentelésről (a címe ne riasszon el, belül értelmesebb :): http://444.hu/2014/12/06/az-anonim-velemeny-olyan-mint-a-segglyuk-budos/

  3. Bori permalink

    Nagyon jók vagytok, jól működnek a képek, és külön jó, hogy ezt megírtad. Talán ma merek vacsorázni:)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: