Skip to content

Dina

March 30, 2014

Egészen elképesztő, mennyire különbözően ítélhető meg egy ember élete attól függően, ki nézni. A Dina vagyok bemutatóján a szerkesztő például tragikusnak nevezte a Dinával történteket. Én inkább diadalmasnak mondanám.

Nem írtam itt róla, pedig nagyon nagy hatással volt rám a Dina vagyok, amikor hosszú évek után végre megnéztem filmen. Izgatott lettem tőle, boldog, hogy lám, valakinek sikerült, igen, olyan életet élhetett nőként, amilyet akart. Kellett persze ehhez egy nagy rakás szerencse is, de mégis. Filmen Dina számomra tökéletesen egyértelmű volt, egy erős nő, aki úrrá lett a körülményeken és képes volt a legtöbbet kihozni a lehetőségeiből. A könyv ennél jóval összetettebb, de nekem még mindig inkább pozitív.


Nem értem, miért gondolják sokan tragikusnak azt az életet, amiben számos tragédia történik? Önmagában a történések nem feltétlenül határozzák meg azok életét, akiknek részük van bennük, a valódi minőséget az adja, hogyan élik meg. Kedvenc regényhősnőimmel például általában borzalmas dolgok történnek. Nézzük például Jane Eyre-t: korai árvaság, kemény gyerekkor, szeretetlenség, abúzus, gyilkolni vágyó őrült, tűzvész, elhagyatottság. Aztán mégis remekül összeszedi magát és persze ott van a szerelem, de van valakinek kétsége, hogy Jane Rochester nélkül is boldogult volna? Vagy Az örökség Jeanje: háború, gyilkosságok sora, éhezés, nélkülözés, gyűjtőtábor – de a hirtelen ölébe pottyant pénz és a pasi nélkül sem omlott volna össze tartósan. És teljesen megértem Sophie-t is a Sophie választásából, és nem összehasonlítható dolgokról beszélünk, mégis az számít a végén, hogyan dolgozod fel, ami történt. (És tudom, hogy nem döntés kérdése, nem hibáztatok, de a különbség létezik.)

Dina életébe elég korán megérkezik a tragédia és a környezete igazán nem segít a megoldásban. (Bár a film jóval gyengébb egy csomó dologban, mint a könyv, a mosóházas jelenet utáni időszak bemutatása nekem nagyon beégett, belekeveredett az eredeti történetbe, ahogy a kislány katatón állapotban hallgatja a sikolyokat a pajtában, tökéletesen bemutatta, hogy hagyják magára a gyerekeket a felnőttek a bajban.) Bár egy anya halálát, főleg, ha így hal meg, nyilván iszonyú nehéz lehet feldolgozni, én mégsem érzem úgy, hogy Dina személyiségét ez formálta olyan erőssé, függetlenné és erőszakossá. Nem lehet figyelmen hagyni a számodra legfontosabb lény ennyire korai elvesztését, de az az érzésem, pont azért reagált rá úgy, ahogy, mert eleve más volt. Talán azért is látom így, mert én is hat éves lehettem, amikor kénytelen voltam szembenézni a ténnyel, hogy bár enni és tiszta ruhát kapok, de szeretetet és elfogadást jobb, ha nem várok anyámtól. Akkor és ott még csak nem is éreztem olyan szörnyűnek, mert ezzel egy nagy adag szabadságot is nyertem, elég pontosan emlékszem az érzésre, Balatonmáriafürdő, SZOT üdülő, sötétedés után. Azt hiszem, Dina pont azért tudta a körülmények ellenére túlélni a történteket, mert nem volt átlagos.

5915813_gal

Dinának viszont van apja, az apjának pedig pénze, hogy valami pozitív tulajdonsága is legyen az öregnek. A pénzen kívül leginkább Dina külseje az, aminek a szerencséjét köszönheti, ha szegény és csúnya lett volna, nem sok esélye lett volna, hiába okos és tehetséges. (Lehetett volna nevelőnő, mint Jane.) És Dina ki is használ minden lehetőséget, ami a gazdagságból és a szépségéből adódik. Igazán nem mondhatnám, hogy manipulálja a környezetét, ahogy erre a nők általában kényszerülnek, egyszerűen csak elveszi, amit akar. És csak annyit ad, amennyit akar, kizárólag a saját szempontjai léteznek. Én persze rá vagyok gyógyulva az autista spektrumra, de nehéz nem belelátni egy olyan nőbe a témát, aki zseniálisan számol, csodásan csellózik, nem képes értelmezni a szociális elvárásokat (és ha felismeri sem érdekli), indulatkezelési problémái vannak és szereti a szexet.

Hans Matheson-Maria Bonnevie

A szex nagyon érdekes a Dinaban egyébként. A könyvben inkább egyfajta szenzoros élményként kerül előtérbe, de egyáltalán nem annyira hangsúlyos, mint a filmben. Ezt nehezen is bocsátom meg, mert a filmben túl sok időt töltenek el ezzel. Igen, fontos volt Dinának is, de hát könyörgöm, egész életében 3, azaz három emberel szeretkezett és az egyik a férje volt. A másik kép pasival összesen csak párszor feküdtek össze, szóval olyan sok kilengésről nem beszélhetünk. (Nyilván az adott korban rengeteg ember, főleg nők egész életükben nem szexeltek, de  most úgysem tudjuk ezzel a szemmel olvasni és nézni a sztorit.) Azzal, hogy elterelik a hangsúlyt ebbe a irányba, pont azt a terhet rakják rá a karakterre, amitől Dina rohadtul begurulna.

Herbjorg-Wassmo-Dina-vagyokA könyvből az is kiderül, hogy a lovászfiúval való kapcsolat, amit a film olyan elítélően ábrázol, mert ugye a nő csak kihasználja a férfit, valójában leginkább Tomas lelkében létezik csak, ő az, aki mindenféle megerősítés nélkül szerelmet kohol két dugásból. De nem hibáztatom Tomast, örülök, hogy sokkal nagyobb teret kap a szövegben, mint a vásznon, sokkal többet tudunk meg róla, jóval komplexebb a személyisége. Ugyanígy csak hasznára válik a történetnek, hogy bár Dináról szól, de a főszereplő mellett szinte mindenkiről megtudhatjuk, milyen volt a múltja, mik a vágyai és a visszatekintésekkel együtt szinte az egész életüket végigkövethetjük. Nagyon megkedveltem Anderst, Olinet, Karen anyát és Stinét is. Niels a könyvben is egy féreg, de Mads Mikkelsen karizmája nélkül, úgyhogy sokkal, de sokkal érdektelenebb.

Ami engem teljesen lenyűgöz még, az a skandinávok  időjáráshoz való viszonya, ami a Dinában is fontos szerepet kap. Különös tekintettel rá, hogy Norvégia északi részén játszódik, ami még az országon belül is igen hideg hely. Nem mondom én, hogy rengeteg skandináv irodalmat olvastam, de azért elég sokat. Kortárs és régebbi is volt közte. És nagyon szeretem, hogy a számunkra szélsőségesnek tűnő hőmérsékleti és csapadék viszonyok ellenére sem panaszkodnak, legalábbis én nem emlékszem rá, hogy előfordulna. Nem rínak a városban és nem rinyálnak falun sem, hogy hideg van, esik az eső, kétméteres a hó. Megoldják. Ez a magyarok (angolok és még sok más nép) viszonyához képest igazán üdítő. Aztán simán lehet, hogy tévedek vagy csak abból adódik, hogy keveset beszélnek.:)

Igen kíváncsi vagyok, hogy vajon a Dina trilógia másik két része is megjelenik-e itthon, vagy legalább Herbjorg Wassmo más írásai. Engem érdekel.

FORFATTERE

Leave a Comment

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: