Skip to content

Meryl Streep az anyám

January 15, 2014

Azt hittem, ki fogok borulni az August: Osage Countyn, de valahogy, ha már sok-sok éven át túléltél egy hasonló, csak sokkal rosszabb dolgot, a dramatizált, félelmetesen jól előadott változat szinte kevésnek tűnik. Bár tagadhatatlanul jóval szórakoztatóbb, mint a valóság.

Nem gondoltam volna, hogy egyszer még azt mondom, Meryl Streep olyan, mint az anyám. Persze Merylnek ezért a hasonlóságért kurva sokat kellett dolgoznia, hogy erre a szintre leépüljön egy szerep erejéig. Nem mintha az én anyukámnak nem lenne benne több évtizednyi munkája, OKTV győztesből drogfüggő demenssé válni azért mégis csak valamiféle teljesítmény. De Tracy Letts szerint nem kell ehhez feltétlenül második világháború, autista gyanús szülők és szocializmus, Amerikában is simán létrehozható. Mindig is sejtettem, hogy van valamiféle generációs közösség az anyám korosztálya számára, de eddig azt gondoltam, ez csak a keleti blokkra érvényes.

Ha Meryl Streep játsza az anyám jóval kifinomultabb, méltóságteljesebb és szebb változatát, akkor én Julia Roberts vagyok, nem kérdés. Bár hozzá kell tennem, hogy jelen esetben én nézek ki jobban (nyilván a filmbéli karakterhez képest) és úgy általában is jobban állok az életemmel. És azt kell, hogy mondjam, bár iszonyú sok munkám van benne, azért ez csak részben az én érdemem. Kellett hozzá az idegrendszeri sajátosságom, amitől lepergett rólam az elvárások nagy része és sokat segített, hogy nem volt apám, sőt, gyakorlatilag egyetlen valamirevaló férfi sem volt az életünkben soha. Mondhatni hálás lehetek anyámnak a kapcsolatképtelenségéért. Persze próbálkozott ő is olyasmivel, hogy miattam nem lehetett pasija, mert én elutasító voltam, de ezt a szöveget csak 30 éves korom után kezdte el tolni, addigra már csak röhögni tudtam rajta.

august-osage-county-toronto

minden szerencsétlenségükkel (és a rondító sminkkel) együtt mennyire gyönyörűek

Fura módon az Osage county is vicces. Nyilván mindenki elég okos benne és baromi jól megírt szövegekkel igyekeznek kicsinálni egymást, sokszor erősen túltolva a stílust, amitől muszáj röhögnöd, ha másért nem, hát kínodban. Tracy Letts (író, forgatókönyvíró) láthatóan rohadtul tudja, hogy mit csinál és remekül elmanipulálgatja a nézőit, egy valódi gyöngyszemet hozott létre a maga nemében. Piece of art, tényleg. A színészek meg aztán. Tudjátok, mennyire imádom Merylt, de ezúttal, bár valóban sokszor az anyámat látom benne, azért mégis csak főleg a technikáját figyeltem. Azt akartam írni, hogy az érzelmek nem jöttek át, de igenis átjöttek, csak érzem benne a szakmát. Mint Denzel Washingtonnál a Flightban. Az is jó volt, csak tudtam, hogy színészkedik. Julia viszont muszáj, hogy megkapja megint az Oscart. Nem azért, mert hajlandó volt csúnya lenni, egyébként nem volt az, legfeljebb az ottani fogalmak szerint. Viszont Julia kitette a lelkét az ablakba a kedvünkért és bár ez nem annyira szakmai tudás, illetve de, csak egészen másfajta, engem lenyűgözött. A többiek is, egytől-egyig, nem mintha nem mentek volna biztosra egy ilyen stábbal. Margot Martindale végre megmutathatta, mit tud és Julianne Nicholson, akit egyébként már a Masters of Sexben is nagyon szerettem (Lillian, a csaj orvos, nem ugrott be magamtól, de tudtam, hogy ismerem az arcát, csak már helyzetből) és persze Juliette Lewis, atyaég. A pasik csak azért voltak, hogy lássuk, mennyivel nagyobbak a csajok. Najó, Chris Coopernek jutott némi méltóság. De Billt, akit Ewan McGregor adott mérhetetlen alázattal, na, őt annyira gyűlöltem és megvetettem, hogy fájt.

august-osage-county-family-dinner-680

bal hátul Sherlock, őt nem egészen értettem, mit csinált itt, de ügyes volt

De az író, a rendező, a színészek és minden más stábtag összes szakmai tudása mellett is ez csak színház volt. Persze, hiszen ez egy színházi darab filmre alkalmazva, de én egyrészt én tudom, milyen ez valójában. És azt is el tudom képzelni, hogy csinálna ebből olyan filmet mondjuk Haneke vagy bármely más szadista rendező, hogy zokogjak tőle és úgy érezzem, szétrobban a szívem a szenvedéstől. Nem panaszkodom, igazán nem. Nem biztos, hogy tartok ott az én nagy szabadságomban, hogy képes lennék elviselni a valódi valóságot. Elvagyok a dramatizált változattal, jól szórakoztam és hálás vagyok érte.

igen, pont ezt szerettem volna már sokszor csinálni az anyámmal

august_osage_county-movie-e1389299853409

From → film

2 Comments
  1. tetszett is, nagyon is, de jobban ki is akadtam tőle, míg sejtettem volna, én így is úgy éreztem, hogy szétrobban a szívem a szenvedéstől, és zokogtam is.
    van bajom, tudom.
    Meryl tényleg játszott már hasonlót, jó volt persze, de Julia tényleg nagyon tetszett, meg Juliette is, meg az egész ,és imádtam a déli kiejtést, meg a hangulatot is.

    • generációs dolog ez, attól tartok, majdnem mindannyiunknak van bajunk

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: