Skip to content

Hipszter romantika

November 24, 2013

Nem rajongok a romantikus filmekért, az utóbbi időben szinte egyet sem láttam, annyira ostobák és mesterkéltek általában. De tegnap mégis nagyon jól esett egy, igaz, a legkevésbé sem volt hagyományosnak nevezhető.

Sarah Polley-t kislánykora óta szeretem a Váratlan utazás miatt, felnőttként pedig még szimpatikusabb, nagyon okos interjúkat olvastam vele, az első nagyfilmes rendezésétől odavoltak a népek. Úgyhogy megörültem, mikor megláttam a file listában a Take This Waltz-ot, mert régóta kíváncsi voltam rá.

Eleve Michelle Williams ugye, meg Seth Rogen és Sarah Silvermann – elég ütős banda. Szóval meglehetősen pozitívan kezdtem bele és már rögtön az első jeleneteket végigröhögtem keményen. Nem tudom, hogy a szívfájdalom miatt voltam-e hisztérikusabb a szokásosnál, mert a barátom, akivel néztem, tizedannyira sem találta viccesnek. Mondjuk az ő popkulturális műveltsége befejeződött Bereményinél, szóval lehet, hogy egyszerűen csak nem fogta ezt a hihetetlenül trendi humort.:)

take-this-waltz03

Sután abszurd, édesen kedves és nekem fárasztóan feszült, mégis élvezetes jelenetek váltogatták egymást a későbbiekben is, nem mondanám, hogy borzasztóan koherens volt a forgatókönyv, de nem számított. Eleve tetszettek az emberek, akikről szólt és pont úgy voltak lököttek, ahogy azt szeretem. A szerelmes jeleneteket azért nehezen viseltem, mert Polley néha a végsőkig elhúzta, gyönyörű, hosszú snittekkel, rengeteg improvizációval. A férjes jelenetek azért voltak fájdalmasak, mert elég jól ismerem ezt a szép, lassú kiüresedést, az új pasi meg csak a frissességtől csillogott, kívülről nézve nyilvánvaló volt, hogy annyira azért nem egy izgalmas figura. (Azt hiszem, azért annak jobban örültem volna, ha a férj van kigyúrva és a csábító a cuki mackó, ez egy kicsit sablonos volt, bár tagadhatatlanul életszerű.)

Bár rengeteg érzés ismerős volt és könnyű volt megkedvelni a szereplőket, azért nem mindent értettem. Csodás, romantikus, vicces jelenetek, aztán Polley az arcunkba tol hat meztelen nőt, akik a zuhany alatt a puncijukat mossák látványosan. Aztán megint a tévéből kiömlő érzelmek és egyszerre csak aránylag kemény, őszintén szólva annyira nem funkcionális szexjelenetek sorozata.

De a végével elégedett voltam, magam sem tudnék ennél okosabbat mondani. Nem mintha persze mindent tudnék úgy általában a szerelemről és a kapcsolatokról. Szerintem sokkal jobb film, mint a 500 Days of Summer, sajnálom, hogy  a Take This Waltz-ot nem hájpolták jobban.

From → feministás, film

12 Comments
  1. anna permalink

    igeeeeen, sztem is tök jó kis film, ráadásul moziban néztem, úgy különösen jó volt, szerettem

  2. Szeretem Sarah Polley-t, rendezőként is, de mindig szomorúság sugárzik a filmjeiből…
    Ezt megnéztem még a nyáron, a felétől sírtam végig. Nagyon szerettem. Seth Rogen szimpi így is, mikor nem füves hülyegyereket játszik valami vígjátékban.
    Egyébként úgy tűnt, hogy Michelle(már nem emlékszem a filmbeli nevére) magával nincs jóban, ezért lesz így a végén.

    • igen, Sarah nagy bánat bajnok, nem kétség. én most ezen nem sírtam, pont azért, mert két évig sírtam egy tönkrement kapcsolatért (ami életem leghosszabbja volt), aztán három napig sírtam egy sistergős másikért és most meg két napot sírtam Emmáért. ehhez képest Margot és a férje szenvedése már gyenge volt, még ha szép is.

      • anna permalink

        haha én sok év sírás és sírdogálás után végül épp a sírás-tárgya-pasival néztem kézenfogva szóval ‘csak’ a szívem szorult el párszor, ennyi ^_^
        kiskorában amúgy engem inkább irritált ez a csaj, nyilván a karakter miatt, amit játszott a váratlan utazásban. de így rendezőként bejött, kíváncsi is lettem más filmjeire.

      • az alzheimeres filmjétől ezért is tartok nagyon, mert ha azt is ilyen ügyesen csűri-csavarja, akkor abba belehalok basszus

  3. Nem csavargatja, baromi jó lett! Nemrég olvastam az eredeti novellát, amiből készült a film, ha nem ismered, ajánlom az írónőt, de nagyon: Alice Munro. Nagyon súlyosakat ír, de éppen azért jó.

  4. Úgy értem, nem csavargatja “feleslegesen”, nem lett geil, eh, félreérthető voltam. Bocsánat.

    • hát, ez ízlés kérdése:) a pasi, akivel néztem, elég geilnek tartotta:)

  5. (Apropó, az Emmás írásod útján jutottam ide, de maradok. Én köszönöm.)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: