Skip to content

Kötelező

August 4, 2013

Volt ez az origo filmklubos cikksorozat, hogy melyik film kit miért készített ki és a 2. résznél megvilágosodtam, hogy persze, az Árvácska. Amit ezek után persze eszem ágában nem volt elolvasni, de sajnos volt néhány másik könyv, amit muszáj volt. Mert KÖTELEZŐK!

Ilyen-olyan kutatási eredmények szerint a magyar társadalom kb. olyan zárt, mint egy lazább muszlim ország, csak a vallás nélkül. Egy pszichológus egyszer a hvg-n meg a nemzeti lelkületet elemezte, hogy képtelenek vagyunk a szembenézésre, az önkritikára, régi sérelmeinket babusgatjuk. Mondjuk elég azt a szerencsétlen Himnuszt meghallgatni. Tökéletesen beleillik a képbe az úgynevezett kötelező olvasmányok sora, amelyek lehetőleg mind kurva szomorúak és lehetőleg tökéletesen reménytelenek.

Oké, az Árvácska nem volt kötelező, vagy igen? Mindegy, én kihagytam. De a Kincskereső kisködmön által okozott traumára máig emlékszem. Két, ismétlem, kettő darab gyereknek és még néhány felnőttnek kell meghalnia ahhoz, hogy a végén valami minimális jó történjen. Ráadásul végig arra játszik, hogy azt a szerencsétlen gyereket megöli a bűntudat. Sose fogom megérteni, hogy miért olyan jó a bűntudat istenítése. Hasznos dolog, nem kétség, de aki belehal, ahelyett, hogy megoldást keresne vagy beszélne róla, az nem példakép, hanem szánalomra méltó. Első osztályban ezzel nyomasztani a gyerekeket egyértelmű perverzió. Mondjuk manapság már nem szokás szerencsére.

Azt hiszem, még ennél is jobban utáltam Nyilas Misit. Borzalmas lúzernek tartottam, aki hagyja, hogy szopassák, szerettem volna megrázni és az arcába üvölteni: ember, térj már magadhoz! Ha már mindenáron iskolás sztorit akarnak, miért nem az Iskola a határon? Mert az esetleg túl sok könnyen észrevehető párhuzamot kínál? Jaj, bocsi.

A Pál utcai fiúkat egyszerűen nem értettem akkoriban. Minek harcolni egy telekért, hülyék ezek? Meg kémkedés és becsület, hősiességből belehalni, mintha kínaiul lett volna. Gyerekek vagytok, vaze! Azóta nyilván értem az eszemmel, de ezt sem tartom jó olvasmánynak gyerekeknek.

Bár A két Lottit én annak idején nagyon szerettem, mostanában elbizonytalanodtam. A sztori maga egyértelműen jó, nekem a fordítás felől vannak kétségeim. Ha valaki esetleg olvasta eredetiben, mondja meg, kérem szépen, hogy németül is annyira negédes-e? Mert ugye a többi Kastner könyv stílusa tök más, azoknál a szöveg sokkal élvezetesebb. Őszintén remélem, nem azért, mert azok fiúknak szólnak.

És itt elérkeztünk egy másik nagy problémához, hogy a kötelező és ajánlott olvasmányok között rendkívül ritka a női főhős. Végül is a lányok csak a célcsoport 60%át teszik ki kb. igazán felesleges őket komolyan venni. A fiúknak pedig erős női karaktereket mutatni, jaj, tán még tisztelnék a csajokat.

(Ugyanerről komolyabban és egy férfitől itt.)

Ezért aztán a jó női főszereplőkről a szülőknek kell gondoskodniuk, mondok néhányat.

Astrid Lindgren egy istennő volt, tőle gyakorlatilag bármi jó, de nálunk a Harisnyás Pippi és A rabló lánya a legnépszerűbbek. Pippi is cuki nagyon, de a rablós annyira mély és okos, nagyon ajánlom. Kortársból a másik nagy kedvencem Jacqueline Wilson, tőle is bármit-bármikor. Ugyan néha csúnyán beszélnek benne, ahogy egyszer egy magyar anya megjegyezte, de Wilson már csak ilyen realista.

Pippi-Longstocking_jacob-forsell_Image Bank

Bár nyilván nem a legfeministább darabok, de A farm, ahol élünk Laurája azért igenis kemény csaj és Montgomery Annája is jó, bár ugye a végén alig tanít, miután férjhez megy, nem dolgozik. De legalább érdeklődő és aktív.

Részemről nagyon szeretem Burnettől A titkos kertet és A padlásszoba kis hercegnőjét is. Kiskoromban a hercegnős volt az egyik kedvencem, később a kerteset jobban élveztem már. És nagyon szép lett az Agnieszka Holland film belőle.

tumblr_m78u65VIx11rbttwoo1_1280

Meg Cabottól a hercegnős sorozat nem olyan jó, de van neki két érdekes másik főhőse. Az egyik megérzi, hol vannak az eltűnt gyerekek, a másik meg látja a szellemeket. Semmi komoly, de szórakozni megfelelnek.

Celia Rees egy szinttel komolyabb, főleg, hogy mindig történelmi a háttér, de azért az ő könyvei is elég könnyű darabok, jól és gyorsan olvashatóak.

Azt hiszem, hogy ha visszatekintek, akkor a legfontosabb gyerekkori könyv számomra a Jane Eyre. Na, az pontosan megmutatta, hogyan kell túlélni, nem hagyni, hogy megtörjenek.  A vége persze nyálas, nekem még mindig az iskolai rész a kedvencem, Anna Paquin mennyire jó volt már? Mondjuk az egész Zefirelli film tökéletes, Charlotte!

apje18

A végére egy kevésbé ismertet hadd mondjak még. Jeanne Birdsalltől semmi más nem jelent meg itthon, csak A Penderwick lányok, de az nagyon cuki. Négy lánytestvér és persze Kutyus, akik megmentenek egy kisfiút – bájos, de nem negédes. Jelszó: Kutyus hányni fog!

Na tessék, Matildát majdnem kihagytam. Dahlnak ugye ott van még Sophie is lány főszereplőnek, de Matilda felülmúlhatatlan, utánozhatatlan, legyőzhetetlen.

Aki tud még jó könyvet lány főszereplőkkel, mondhatja.

From → könyv

48 Comments
  1. Fehér Klára: Mi, szemüvegesek; Mi négyen meg a béka
    Szabó Magda: Abigél

    • Köszi, Isolde, a Mi négyen meg a békát nem ismertem, megnézem. Az Abigél tényleg jó. Akartam valami írni Szabó Magda konzervatívizmusáról, de aztán visszaemlékeztem, mennyire izgultam és milyen katartikus volt olvasni az Abigélt. Mondjuk Ginát nem állítanám soha példaképnek, bár persze fejlődik a könyvben rendesen. Újra kell olvasnom, az is olyan, hogy tízévente simán újat mond. Szabó Magdáért különben nem rajongok, a sokadik felnőtt könyvét kezdem el (Disznótor) és annyira idegesítenek a szereplők, hogy képtelen vagyok folytatni. A Für Elise-t lenyomtam, de ott is utáltam mindenkit.

      • Én csak a gyerekkönyveit szerettem Szabó Magdának (Sziget-kék, Tündér Lala), abból egy csomót, és ezért néha megpróbálkoztam felnőtt könyvekkel is, de azokat fanyalogva bírtam csak. Ifjúsági regények közül még a Mondjátok meg Zsófikának-ot és az Álarcosbált is szerettem ifjúkoromban, bár így visszatekintve valószínűleg elég szájbarágósan tanulságos mindkettő.

        Fehér Klárától a Béka is tök jó, vagy a Bezzeg az én időmben, és hát természetesen a Földrengések szigete, abban nem konkrétan lány a főhős, hanem egy kis csapat, akiknek az egyik tagja lány, legalább ötször kiolvastam. http://moly.hu/konyvek/feher-klara-a-foldrengesek-szigete

        De közben eszembe jutott a kedvenc gyerekkori csajos könyvem, ez:
        http://moly.hu/konyvek/hars-laszlo-biri-es-bori
        Hát ezt végképp nem tudom, milyen lenne ma, felnőtt fejjel olvasni, valószínűleg bájosan retró, lehet, hogy bele is fogok nézni, most, hogy így szóbahoztad🙂

      • Én egy rakás ilyen szájbarágósat szívesen újraolvasok időnként, tök érdekesek. A Földrengések szigetét nemrég olvastuk fel a gyereknek (8év), hát elég röhejes volt benne egy csomó dolog, voltak kérdései. De közben meg olyan cuki volt, még mindig szerettem. Fehér Klára nagy komcsi lehetett, elég a díjaira nézni és rémlik valami magyar visszaemlékezésből, hogy durván ekézik. Ezt csak az érdekesség kedvéért.

      • Mona, Szabó Magda karakterei tényleg idegesítőek nagyrészt, de pl. a Mózes egy, huszonkettő nagyon jó (emlékeim szerint), szokatlan témájúnak éreztem, persze ez ezer éve volt, viszont az abszolút kedvenc A pillanat, az kötelező (és témába is vág)

      • Köszi Panni, meg fogom őket nézni.

  2. A legkomcsibb ifjúsági lányregény, amire emlékszem, ez volt: http://moly.hu/konyvek/thury-zsuzsa-a-francia-kislany
    Tetszett nekem gyerekkoromban, olyan megnyugtatón adja elő, hogy léteznek jól működő társadalmi rendszerek, ahol az emberek szeretnek dolgozni és minden a népé, és még a szegény nyugatról jött francia kislány is végül otthonra talál és megérti, hogy a munka nemesít🙂

    • Francia kislány – a legjobb:) a Mostohatestvérek megvolt? a munkás származású de mérnökké lett özvegy és az értelmiségi pasi frigye, akik összeeresztik a gyereküket és az anyjukat nyárra?

      • Hű, ez rémlik, de pontosan nem tudom felidézni.

        Meg van még az a pöttyös könyv is, amiben van Jutka a furulyakabátjában, a főszereplő lánynak meg lenyúlja a pénzét a felső lakó, Szilvia, és ezért egy napig egy kertészetben kell dolgoznia, hogy karácsonyra vehessen a szüleinek apró ajándékot, és közben az anyukája eltöri a lábát, mert átszalad az úttesten, amikor meg akarja venni neki a kék ruhát, ez mi volt és ki írta?

  3. igen-igen, emlékszem a furulyakabátra:) a címét nem tudnám felidézni, de olvastam, durva dráma volt, tiszta teleregény

    • De hát ez is Szabó Magda A születésnap. Amúgy én kb. a 60-80-as évek csíkos-pöttyös könyveit nagyrészt kötelezőnek ajánlanám. De az Abigél meg a Bezzeg az én időmben-t azt mindenképp.

      • hát azért nagyon sok komcsi vacak van köztük, én semmiképpen sem ajánlanám kötelezőnek válogatás nélkül. talán ha 4-5, ami most is okés.

  4. Pöttyös könyvek között nekem a Kincskereső Pipitér volt az egyik kedvenc, ma már didaktikus és ideologikus lehet, de az abban finoman bedobott kamaszszerelem nagy hatással volt rám. Talán újra kellene olvasni. Ahogy a Fecskék és Fruskák sorozatot is, és csak azután ajánlgatnom fórumon.🙂

    • A Pipitér rémlik, de ha olyan, mint a Fecskék és Fruskák, akkor nálam ki van zárva, a halálba idegesítenek azok a könyvek.

  5. Bea permalink

    és Szalay Lenke Mogyoró könyveire emlékszik valaki? lehet hogy Réber László illusztrációi is sokat hozzátettek, de nagyon bájosak voltak. főleg az első kettő (Mogyoró ill. M. kinővi a kabátját) maradt meg, és nyilván kamaszkorból a Mogyoró és a Fiú. bár az egy másik század volt…🙂

    • Persze, tán meg is mindkettő.:) A harmadikat nem olvastam. Nekem volt még egy Szöszis sorozat is, amit szerettem, nejlonszoknyákkal és házmesterrel. Mondjuk ezek egyikét sem ajánlanám a gyerekeimnek, sajnos egyik sem igazán jó könyv, csak szerettem őket annak idején.

      • Hát egy csomó komcsi vacak a pöttyösek közül, de legalább még mindig nem azok a defetista, lúzer fiúkat középpontba állító lehúzó történetek, mint amiket a posztban említesz🙂

      • igen, simán van köztük pár jó. eleve nem értem, az abigél miért nem kötelező.

  6. Hát most elolvastam A földrengések szigetét, azért vannak benne kínos részek🙂

  7. creusa. permalink

    thury zsuzsától nekem a tűzpiros üveggömb vitte a prímet, de a mostohatestvéreket is elolvastam egy időben minden nyáron. ami szerintem jó még, és pöttyöskönyv, az g. szabó judit: a macskát visszafelé simogatják. a magam részéről szétesettre olvastam kamaszkoromban.🙂 meg van a fekete szivárvány (talán bakó ágnes), amivel én egy kalap alá veszem a varga katalin: kislányom, édesem-et. mindkettő háborús, mindkettőt egy lány szemszögéből éljük végig, bár inkább az egész családjukról szól mindkét történet. meg nagy kedvencem még palotai boristól a zöld dió. (igaz, én szeretem szabó magda felnőtt könyveit is, főleg az ajtót meg a freskót meg a mózes, egy, huszonkettőt.)

    • igen-igen, zold dio nekem is bejott. fekete szivarvany is remlik, valaki hegedult benne, ugye? a varga katalint asszem, nem olvastam. g.szabo judit nekem is nagy kedvencem volt, szinte kivulrol tudtam a harman a szekreny tetejent, anikoval eleg jol tudtam azonosulni. felnottkent viszont csalodas volt, nem irt olyan jol, kevesbe elveztem. a nevelem a csaladom megvolt valakinek? sokat tanultam belole, hogyan mukodhet jol egy csalad.

      • creusa. permalink

        igen, az elbeszélő lány apukája hegedült, én is emlékszem, hogy van egy szép-szomorú jelenet, annyira láttam mindig magam előtt. a varga katalin-könyvet szerintem felnőttként is érdemes, én anno könyvtárból vettem ki, belészerettem, és évekig nem tudtam megszerezni sehol, aztán egy barátnőmtől ez volt életem egyik legszebb szülinapi ajándéka. mondjuk nem egy vidám történet.
        a hárman a szerény tetején-t szintén csíptem, de felnőttként még nem próbálkoztam vele, az is igaz. a nevelem a családomat pedig akkor felírom a listámra.🙂
        meg eszembe jutott közben, hogy volt még az élet játéka c. könyv, eleanor h. porter, nyilván kissé hatásvadász, de van mit tanulni abból is, felnőtteknek pláne.

    • újraolvastam a “Macskát visszafelé simogatják”-ot, háááát, elég idegesítő helyenként

      • van neki egy később megjelent kötete is, a Barbara, ez több a soknál, az már nagyon kínos

  8. A komcsi hülyeségek ellenére nagyon is lányközpontúak voltak, szóval nem mindegyik valóban, de bőven lehetne válogatni közülük. Nemrég olvastam újra Janikovszkytól a Szalmalángot meg az Aranyesőt és minden komcsis életeszmény és KISZ fegyelmi bizottság ellenére a főszereplő lányok és problémáik még mindig megállják a helyüket. Szerintem még mindig lehet azonosulni velük.
    Amúgy én imádtam Szöszit és a Házasságból elégségest is, de valaki nemrég felhívta a figyelmemet, hogy a második részben megkezdődik az átnevelés, ami aztán a pocsék Iskolatársakban csúcsosodik ki, hogy a jampihercegnőből konszolidált háziasszony legyen.

    • az biztos, hogy a jelenlegi helyzet számos pöttyöstől jobb lenne, több lány szereplő kell. de én azt is akarom, hogy még ráadásul feministák is legyenek, mint pippi vagy a rabló lánya. tudom én, hogy nem lesz ilyen, de elvek is vannak a világon:)

    • Aranyeső és Szalmaláng… én nagyon gyerekként éltem meg a kommunista eszméket (82′-es vagyok….), és ezekből a könyvekből nagyon kevés olyan mozzanatra emlékszem, ami a politikai eszmékhez kapcsolódna… volt viszont benne idősebb férfi iránti rajongás, meg a “mit kezdjek az életemmel?”-érzés, amivel viszont teljesen azonosulni tudtam. Nagyon szerettem ezeket a könyveket.🙂

      • érdemes újraolvasni őket, eléggé más hatást keltenek, legalábbis ha liberális és feminista vagy:)

  9. na, veszélyes egy poszt volt ez, illetve Isolde a hibás, hogy idelinkelte a népet:) megvettem a varga katalint (aki egyébként azt a csodás nyelvészeti mesekönyvet írta, az én, te, őt, imádtam) és a pillanatot is. pedig most döntöttem el, hogy lecsökkentem a könyvtáramat és nem veszek semmit:)

    • hát remélem, hogy tetszeni fog🙂 de ha a sztori esetleg nem tetszene, a nyelve annyira szép! mint A gyertyák csonkig égtek, borzasztó idegesítő (nekem), de gyönyörűen van megírva

    • creusa. permalink

      nem fogod megbánni egyiket sem (a pillanat annyira jó szerintem, hogy onnan van a nevem is.🙂 ).
      amúgy én egyel későbbi generáció vagyok, és semmiféle puha/nempuha szocializmust/kommunizmust nem ismertem testközelből, de valahogy pont ezért nyűgöztek le már gyerekkoromban ezek a más világban játszódó (néhol persze kínos és furcsa elvekről árulkodó), anyukámtól örökölt könyvek. és mivel az iskolában elég gyatrán tanították ezt a korszakot történelemből (nem volt már idő a sok hellász után), így legalább mégis lett róla némi fogalmam, ami jó. a kamaszproblémákkal pedig mindig tökéletesen tudtam azonosulni, komcsi életeszmény a háttérben ide vagy oda.🙂

  10. creusa. permalink

    naná!🙂 az összes szabómagda-szereplő közül ő volt az egyik legmegfogóbb, úgyhogy muszáj voltam.🙂

  11. vica57 permalink

    E. Nesbit: Hárman a vasút mentén

    A legidősebb gyerek (Bobbie) kislány, és értelemszerűen ő a “vezető”🙂

    James Krüss: Florentine

    Aki egy nagyon nem szokványos kislány

    Vera Ferra-Mikura? Tizenkettő nem egy tucat!

    Két kislány barátságot köt, az egyikük nagyonnemszokványos családja segíti a másikat elfogadóbbá válni.

    P.S: máshonnan keveredtem ide, a kötelezők utálata a vesszőparipám volt mindig is, tényleg nagyon roszul vannak megválogatva.
    Szerintem a fentiek mind komoly értékeket hordoznak, a gyerekeknek emészthetőbben.

    • Szia vica, köszi, tényleg, Hárman a vasút mentén, én is nagyon szeretem, még most is szoktam néhaolvasgatni. A másik kettőt megnézem, egyiket sem ismerem.

  12. vica57 permalink

    Én megvédeném Fehér Kárát, szerintem nem volt komcsibb, mint bármelyik korabeli író.

    Éppenséggel tömérdek visszásságot megírt az esszéköteteiben, vígjátékaiban, humoreszkjeiben, ha nem is a konkrét politikai helyzettel kapcsolatban, hiszen azt senki nem is tehette.
    A maga módján bizony keményen kiállt a nők egyenjogúsága mellett, szembement azzal a felfogással, hogy a nők helye a konyha és az az igazi háziasszony, aki tésztát maga gyúrja és tavasztól őszig ki sem jön a konyhából, mert befőz.

    • Mondjuk pont az említett Földrengések szigete jellemzően komcsi szerintem. Nyilván lehet másnak nem, de nekem az a része nagyon idegesítő, pont mivel a történet maga remek. És amikor ezen keresztül tolják az ifjakba a propagandát, az nekem minősíti a szerzőt.

      • vica57 permalink

        Jesszusom🙂
        Szerintem az nem komcsi, hanem egyszerűen utópia, vágyálom.

        Pont, mint Madáchnál a Falanszter-szín (jó, az nem vágyálom, de voltak előzményei: Saint-Simon).

        Mondok valamit: mostanában olvastam újra szinte a teljes Asimov-életművet. Rá azért szerintem kevéssé lehet a komcsiságot ragasztani, még kevésbé az ő munkásságát folytató, generációkkal fiatalabb amerikai sci-fi írókra, és bizony rengeteg az olyan utópisztikus elem a könyveiben, mint a Földrengések szigetében.
        Én nem mondom, hogy nem hatott a korszellem a megírására, de elhiheted nekem, hogy a komcsi propaganda nem pont Fehér Klára művein keresztül szivárgott be az ifjak lelkébe .-)

      • Nekem az tetszik benne, hogy a jövőben minden ingyen van, és _minden_ lemosható műanyagból van🙂

  13. vica57 permalink

    Azon derülök, hogy a fenti kommentekben említettek csaknem mindegyike megvan nekem🙂
    Máig szívesen olvasom őket (a nickben a szám a születési évem😛 ).

    Egyébként mi lenne, ha a kötelezőkbe felvennénk olyan lányregéyneket is, mint Kertész Erzsébet történelmi személyiségekről szóló művei? Pl. Szendrey Júlia, Teleki Blanka, Vilma doktorasszony (Hugonnay Vilma), Elizabeth (Barrett-Browning).

    • creusa. permalink

      húú, ezekről majdnem el is feledkeztem, pedig majdnem az összeset olvastam. és szintén többet tanultam belőlük sokszor, mint az iskolában történelemből vagy irodalomból…:)
      (az elizabeth volt a személyes kedvencem meg aztán a lámpás hölgy, ahonnan megtanultam, ki volt az a florence nightingale, akiről a suliban szintén szó sem esett.)

  14. Nagy Katalintól Az intőkönyvem története és a folytatása, A próbarepülés megvan?
    és anyukám pöttyös könyvei között volt egy Rómában játszódó, a főhőse egy Polla nevű patríciuslány, talán Aranygyűrű volt a címe.

    A Békát én is szerettem, ha Balatonszárszó mellett megyünk el, mindig eszembe jut.

    • Az intőkönyvemet olvastam, de már nagyon halványan emlékszem rá csak, a folytatást meg egyáltalán nem rémlik, de most megnézem majd, köszi!

  15. vica57 permalink

    Nahát, nem is tidtam, hogy az Intőkönyvem történetének folytatása is van.

    Igen Révay József írta az Aranygyűrűt, én is nagyon szerettem.

  16. Most elolvastam újra a Biri és Borit, hát eléggé fájt🙂 pedig jó az alapötlet.

Trackbacks & Pingbacks

  1. Fehér Klára: A földrengések szigete | Isolde olvasónaplója

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: