Skip to content

Futócipő tesztelő – Salomon XR Mission

April 4, 2013
10-7_salblog

Folyton csak bevallok, így megy ez. Szóval én sokáig azt hittem, hogy ha nem betonon futok, az már terepfutás. Persze nem feltétlenül, de azért is történt így, mert a terepfutás valami végtelenül romantikus és vonzó dolog számomra. Erről pedig leginkább a Salomon tehet, mert képesek voltak az erdőben rohangálást szexivé tenni.

Volt egy tájfutó barátnőm, aki évekig győzködött, hogy a tájfutás milyen jó, de mivel a természetben való tájékozódáshoz nekem hiányoznak a tényleg felismerhető tereptárgyak, sose álltam kötélnek. Mert ugye hiába szeretem én az erdőt és mászkálok benne szívesen, azért az, hogy csak úgy nekiinduljak és egyik helyről a másikra eljussak saját kútfőből, nem reális.

17639Viszont azt sem tudom elképzelni, hogy csak épített környezetben fussak, fák nélkül teljesen abszurd számomra még a gondolat is. Úgyhogy az elején a Tabánban és a Gellért-hegyen rohangásztam, szigorúan nem betonon és azt hittem, hogy akkor ez  most terepfutás és még olyan cipőt is vettem hozzá. Ami nagy hülyeség volt, nem baj, tanulópénz.

A terepfutáshoz való elméleti vonzódás nagyrészt a Salomonnak köszönhető, akik már évek óta zseniális képekkel hergelik a népet a természetre. Nyilván fontos szerepe volt Zsonak is, aki az Ökofutáson hirdeti az igét. De részemről valahogy az óvatos középutat szeretném, rövidke fű, nem túl nagy sár, aránylag tiszta, aszfaltmentes terep. Csak semmi gigászi kosz és nyaktörő izék az úton. A Ligetben és az erdei úton való futkosáshoz meg teljesen elegendő lehet szinte bármelyik cipő is, a múltkor simán toltam 10 kilométert az Inov 8-ben a Terepre tyúkokon.

De szerencsére bejelentkezett a tesztbe a Salomon is, így lehetőségem volt megismerkedni az XR Missionnel. Nyilván szokás kérdése, de első belebújásra nekem a Mission nem tűnt a legkényelmesebb cipőnek. A városiakhoz képest elég bumszli is, főleg 42-esben, de ez ugye személyes probléma. A Salomon előnyei a megfelelő körülmények között kezdenek el domborodni, de akkor nagyon.

20062

Mert egy nem túl vészes erdei úton neki lehet indulni nem terepfutó cipőben, de akkor az embernek (nekem főleg) rendesen figyelni kell, hová lép. A Salomonban meg tisztára terminátornak éreztem magam, egyszerűen “mindenhol elmegy”. Nem csúszik a vizes köveken, nem számít, mennyire mély a sár, csak mész és mész. Tökéletesen tartja a lábat, az összes többi általam próbált cipőnél nagyobb stabilitást biztosítva. Ebben nem kis szerepe van a gyorsfűzős rendszernek, ami tényleg soha nem bomlik ki.

6208-zapatilla-neutra-salomon-mission-bright-red-black-light-grey-p-14651

Az időjárásnak köszönhetően (haha) számos héten át állt rendelkezésemre a Ligetben is bokáig érő sár-hó-jég, amit a Missionnel teszteltem, ha már itt volt. És jelentem, télen még itt a városban is van értelme a terepfutó cipőnek, jövőre csak ezt fogom használni, az biztos. Nekem legalábbis egészen felszabadító érzés, hogy nem kell kerülgetni, nem kell óvatoskodni, lehet csak úgy futni bele a világba.

From → futás

One Comment

Trackbacks & Pingbacks

  1. Futócipő teszt összegzés | Vaslédi

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: